Nagyon erős ez a kenyér kép. Hogy az életünkért adta, hogy megváltott ez által, és mégis kavarodást érzek. Nem abban, hogy adta. Sem, hogy értünk adta. Hanem, hogy megváltott, hogy megváltani kellett volna, amikor Isten a szeretet. Régóta figyelem ezt. Hogy honnan az eredendő bűn, miért a megváltás szükségessége, ha az Isten Szeretet. Hmm. Ráadásul az evangéliumban sem olvasok eredendő bűnről, hacsak ember mivoltommal járó kezdeti értetlenség és tudatlanság nem az, de hogy lehetne az, amikor Szeretet Van, amikor Teremtve Vagyok, amikor teremtett mivoltom alapvető jellegzetessége ez, a fokozatos kibontakozás, a Világ és Isten értésére való fokozatos eljutás a Rend része, akkor hogyan tarthatná ezt bárki ellenem. Gyanúm, hogy az évezredek emberi eredménye a bűn, a bűnből való megváltás koncepciója, amire mintha nem feltétlen lenne szükség. Bár másrészt nyilvánvalóan segít elfogadni magunkat. Hogy Isten szeret, így Szeret, hogy már megváltott, hogy csak magamnak kell megbocsátani ember mivoltomat, a hibákat, amiket elkövettem, és ő Vár és Fogad. Így is van. Kivéve, hogy mindig is így volt, hogy sosem ítélt a „bűneink” miatt el, a Szeretet Istene hogyan is ítélhetett volna, nem megváltás, hanem felemelés a Krisztusi küldetés lényege, tanítása nem az hogy bűnömből ő megvált, hanem hogy a Az Atya Szeret, Vár, sőt Hív, és szeretet alapú testvériség az egyetlen Hozzá vezető Út.
–
Abban az időben: A zsidók zúgolódni kezdtek (Jézus) ellen, amiért azt mondta: „Én vagyok az égből alászállott kenyér.” Így érveltek: „Nem Jézus ez, Józsefnek a fia, akinek ismerjük apját, anyját? Hogyan mondhatja hát: az égből szálltam alá?” Jézus azonban így szólt: „Ne zúgolódjatok egymás között. Senki sem jöhet hozzám, hacsak az Atya, aki engem küldött, nem vonzza – és én feltámasztom az utolsó napon. Meg van írva a prófétáknál: Mindnyájan Isten tanítványai lesznek. Mindenki, aki hallgat az Atyára, és tanul tőle, hozzám jön. Nem mintha valaki is látta volna az Atyát, csak aki az Istentől van, az látta az Atyát. Bizony, bizony, mondom nektek: Aki hisz bennem, annak örök élete van. Én vagyok az élet kenyere. Atyáitok mannát ettek a pusztában, mégis meghaltak. Ez az a kenyér, amely az égből szállott alá, hogy aki ebből eszik, meg ne haljon. Én vagyok az égből alászállott élő kenyér. Aki e kenyérből eszik, örökké él. A kenyér pedig, amelyet én adok, az én testem a világ életéért.”
Jn 6,41-51
Öröm, ha megosztod!
