Category / Önfelvállalás
Korszak. Határ.
Unom picit, hogy ismétlem magam. Egy ideje már. Főleg. Ősszel kezdett az érthetőség foglalkoztatni, és azóta ezen igyekszem, tehát bár egyre érthetőbben, de főleg ugyanazt mondom. Ráadásul a mód sem az igazi. Mármint kevés. Facebook terjedelmileg és a vita okán sem optimális, a blog pedig a legfrissebb témákat tartja a szem előtt, nem tudom mindig elölről kezdeni, ami miatt a frissen érkezőknek nehézkes az értelmezés. Változás időszerű. Tudok jobbat. Pontosabban, tehát, ha ez így van, akkor, most változtatnom KELL. Continue Reading
A molesztálás lecke.
Előfordult már, hogy szexuálisan megérintett 16-17 éves, igen. Gondolom. Anélkül, hogy tudnám, mert magamtól nyilvánvalóan 18 fölé tippelek bárkit, aki így hát rám. Continue Reading
Élet az ezotérián túl
Fényből is megárt a sok.
Pattanásig feszült s ég az élményem, néhány napja, hete, mondani és tennivaló, feszít, de annyi már és annyira, hogy lebénít, nem tudom, lehetetlen ezt mind, cselekvésig alig jutok el, mert annyira frusztrál a nagy tisztánlátás, hogy mi mindent lehetne és kéne, hogy bénán állok, lemerevedve, mint szarvas a reflektorfényben, megvalósítás helyett. Aztán ma rácsodalkoztam erre. […]
F-el-hívás
Szeretettel hívlak spontán teázni MA estére. :-) Egy ideje úgy érzem ugyanis, hogy jó lenne találkozni, csakúgy, kapcsolódni, beszélgetni Veletek, akik olvastok itt, különösen előfizetőkkel, és bár az Együgyűek Társasága is erről szól, de az más mégis picit, mert tágabb, játékosabb, érthetőbb, vagy talán épp nem, mindenesetre számomra szubjektív eggyel külsőbb kör, akik a játékokban […]
Aki érkezik, kívántam.
Aki érkezik, azt kívántam. Mindenkit. Még ha nem is értem. El pedig csakis az megy, akire már nincsen szükségem. Pontosan akkor. Continue Reading