… Sok nővel beszélgetek, és általában a kész férfit várják. … Holott a Férfinek igenis segíteni kell megszületni – sőt, maga a Nő is a Férfi támogatása által emelkedik lányból Nővé. … mint a mesében. A királylány, Hite, Bizalma, Szeretete és praktikus Bölcsessége KELL, hogy a legkisebb királyfiból király, tehát a világát uraló Férfi megszülethessen. Continue Reading
A munka ünnepének estéjén nagy szeretettel osztok meg pár gondolatot, melyeket saját tapasztalatok árán tanultam, de kísérőként egyre több ember életébe belelátva immár általánosítani is merek: a) A munka igenis lehet öröm – olyan tevékenység tehát, amit szeretek, amit valóban szívvel lélekkel ünneplek nem csak május elsején, de minden áldott nap. Az igazán nekem való […]
… Sok pici elem kapcsolódásából álló Egy Hatalmas Rendszer. Kapcsolódnom kell tehát. Tetszik, vagy sem. Alá vagy fölé. Mindig. … s bár az alá-fölé gyorsan változhat, de mégis, az adott pillanatban MINDIG alá, vagy fölé. … Csak így nőhetünk. Összekapcsolódva. … Vezess vagy csatlakozz! Nincs más választás. … Kiállni, felvállalni, lépni legelöl – vagy csatlakozni. […]
… ezen merengek. Úgy tűnik: nincs. … és aki, mint én, ezt önként nem teszi meg, aki vélt biztonságának vélt biztosítékait önként nem engedi el, annak, mint nekem, anyagi valóságát érintő megrázkódtatás KELL, hogy hajlandó legyen elgondolkodni, nyitni, változtatni. … pénzügyi szűkösség, baleset, betegség – nekem a cégem, másnak az egészsége. MindEgy. Anyagi valónkat érintő […]
Három éve kezdődtek a beszélgetések.
A Szívesség Közösség alapítójaként kezdtek emberek megkeresni, és először nagyon meglepő volt … a bizalom mértéke, a szavaim súlya, a figyelem … hogy mennyire hasonlítunk, és hogy mennyire egyedül hisszük magunkat a problémáinkkal mégis … hogy mennyire sokat tudunk pedig egymásnak segíteni … és a visszajelzések is … hogy követte a beszélgetés nyomán hozott döntését, és lépett, és hálás … nagyon megtisztelő és nagyon örömteli volt.
Így hát két éve meghirdettem szívességként.
Annyira tetszett ugyanis Nekem ez, a beszélgetés, a másokra figyelés, annyra jól éreztem magam benne, és annyira úgy éreztem, hogy érték és jó azoknak is, akikkel beszélgetünk. … A szivesseg.net -en hirdettem meg. Konkrét időpontokat. … és az emberek jöttek, jöttek, jöttek – hétről hétre .. én pedig örültem, hogy van, aki jön, aki erre igényt tart, akinek érték … hogy beszélgethetek.
… csakhogy közben elfogyott a pénzem.
Elvágtam ma reggel az ujjam. … A jobb kezemen. A mutatót. … Seb-es. … Látszólag „sér”-elem ért. Látszólag „baj” történt. … először így tűnt. … aztán … a csoda … Gyógyul! … újra és újra csoda, hogy, ahogy gyógyul … Valami végtelenül nagyobb működik itt. A sebemben, a gyógyulásban … és „nekem” semmit nem kell […]
Mintha nem látnánk, nem akarnánk látni a lényeget. Az Ünnep lényegét. … Jöhet a munkaszünet, a locsolás, a sonka, az ajándék … de a LÉNYEGet nem látjuk. … hogy az ünnep OKOZAT. Eredmény. Magában semmi. Forrása, alapja, oka, előzménye Van.
Az Ünnep alapja az Áldozat.
Áldozat a Döntés, és az azt követő TETT. Ami nélkül nem lenne mit ünnepeljünk. Áldozat nélkül üres a Kereszt, nincs ünnep, jelentéketelen, silány, talmi. … Az időtlen üzenetet, a Példát, személyes megújulásunk kulcsát veszítjük el, ha a felszínen maradunk.
A Húsvét lényege a Kereszt.
Az áldozat. A szabad döntés. Az önként vállalt. A félelmetes. A magányos. A szenvedés. Amit bár visszaadnék, ha lehetne, de tudom, hogy jó oka van. Jobb, mint ameddig értelmem elér. Tehát vállalom. Azaz: vállamra veszem. Azaz: megadom magam. Örömmel. Azaz: Vagyok. Én.
A Kereszt Személyes.
… Mint a nád. Mint Péter. Háromszor tagadott, majd soha többé. Kősziklává lett. A személyes út, a kereszt sajátossága ez. Hogy előbb bukom. Continue Reading
A szenvedő bábon NEM a hernyó lét válságán való töprengés segít – hanem az, ha megmutatja, hogy milyen pillangót ÉRlel magában.
–
Áttörés előtt. Sokunk élménye ez. Mostanában.
Napról napra érkeztek hozzám, és szinte mindenki ebben a témában. Vagy ebben is.
Leírom tehát, amit mondani is szoktam.
–
ÉVEKET töltöttem azzal, hogy elemeztem, hogy „hogyan lettem ezzé”, hogy „hol rontottam el”, és egyáltalán: „ki rontotta el”, nomeg: „ki a felelős” – továbbá „elrontotta-e egyáltalán valaki”, vagy a „csillagaim”, és „előző életeim” predesztináltak …
… és nem, nem fejtettem meg.