A réginek meg KELL halnia. Teljesen. És annyira elrontjuk ezt, általában. Kapaszkodunk, mert félünk. Holott éppen kapaszkodni a valódi öngyilkosság. Mert lassan elszáradok, elhalok, ha kapaszkodom, világok között elakadva, ahol a régi már nem éltet, az új pedig még nem tud érkezni, mert Tere, Helye nincsen. Continue Reading
Nem tudom. A célomat, a funkciómat, a rendeltetésemet. Holott pedig tisztul, napról napra, folyamatosan, de mégsincs meg. Egy mondatként nincs. Ami kifejezne. Pontosabban van, mégis, de változásban. Van. Rövidül. Folyamatosan hagyok el belőle kifejezéseket. Jelzőket és tárgyakat, amitől egyrészt tisztul, a sok nem között a megmaradó rész az Igen, az Én, a Vagyok – de másrészt mégis gyakori benyomásom a céltalanság, hogy csak bolyongok az életben. Mert racionálisan nézve teljesen ez a helyzet, holott pedig a lényem egy másik része tudja, hogy mégsem. Izgalmas ez. Continue Reading
A bizonytalanság a tálentum okozata, feszít, rászorít. Minél nagyobb tehát a bizonytalanság, annál nagyobb a potenciál. Hasznosulnia kell. És ezt az ember Tudja. Minél bizonytalanabb, annál inkább. Érzi. És ettől nyílik, fokozatosan, egyre nyitottabb, egyre inkább képes kapcsolódni. Ezért tehát nem az a Féri van kész a kapcsolatra, aki stabil, vagy annak próbál tűnni, hanem ellenkezőleg. A bizonytalan. Sőt, aki a bizonytalanságát vállalni is meri. Minél inkább meri, annál készebb. Mert ő tudja értékelni az erőt, mert neki van valódi igénye rá, őt lehet kiegyensúlyozni. Aki billeg. Tehát nem azt, aki cövekegyenesen áll. Continue Reading
Lelkesítő indulni, miközben cidrizek, persze, erősen, sőt, Nagyon, de mégis, amikor Lépni kell, akkor muszáj, Lépni, csudába is, Bele az ismeretlenbe, vÉgre … irány tehát a Királylány, idegen ország, nyelv, emberek … és a várható próbák, tehát a Félelmek, az enyémek, szükségszerűen jönnek, amik még vannak, és szembesülni, egyesével, legyőzni vagy belehalni a Férfi dolga, […]
A legnagyobb befektető a Nő, minden Férfi életében, az első nagy „eladás”. Magam. Neki. És miután ez rendben, miután a döntés megszületett, az ígéret megvan, és ezzel a Rend is belül, a stabil alap, utána indulhat a Férfi kifelé, harcolni, hódítani, tehetsége és a Társ ereje, tehát Társ hátországának ereje szerint. Másrészt, persze, ez sem „eladás”, csak racionálisan tűnik annak, de mégsem az, mert a Nő jobban Lát, Érez, mindazt is, amiről nekem még nincs fogalmam magammal kapcsolatban, és ez alapján, zsigerből dönt, mert ez benne sem tudatos, még, csak lassan válik azzá, és így egyre mélyül a kapcsolatunk, idővel, nő a megértés, fogynak a szavak, aminek alapja, az összhang, az elejétől megvan. Szövetségesekkel és Szövetségesekért aztán már a Nő erejét maga mögött tudva, sőt, magában érezve mérkőzik a Férfi, aki a Nő tekintetét, szándékát, elköteleződését már bírja, de a testét, az országát még nem. Continue Reading
Építhet az ember, igen, rendszereket, ami foglalkoztat, ha vágyom, de a törvényeit el KELL fogadni akkor. A rendszerek törvényeit. Melyek közül az első – talán egyetlen – az Élet. Continue Reading
Megvan a megoldás: vissza az Igazsághoz. Pózoltam, sok téren, még mindig, és erőlködtem témákban, amik pedig nem dolgom, mert nem tehetségem, bárhogy is vágytam, épp ezért rá. Tehát. Őszinte önfelvállalás időszerű. A Szívesség Közösség nem Közösség, a Serpa Szolgálat túl van komplikálva, és, igen konkrét Férfi az Út, számomra is. Megadom magam. [2013.06.22.]
Continue Reading
Podcast: Embed
Mindenki Akar, nyilván, ezért vagyunk itt, de hogy a másik tőlem, sőt, engem vagy velem, tehát együtt egy irányba Akar, az nagy különbség. Continue Reading
Konkrét Férfi az Út, sok szó esett már erről, hogy a nagy ezotériából, vallásból, spiritualitásból, önmagam megismeréséből, mesterek és jósnők függéséből tovább KELL lépni, megadásba, követésbe, nemakarásba. Mégpedig tettekben és nem gondolatokban, dőlni, kérdés nélkül, azonnal, maximális bizalommal, ha felkér akivel összekapcsolódott a tekintetünk. Continue Reading