Nem működik? Akkor póz, bármit is gondoltam róla. Nincs olyan, hogy a dolgomat csinálom, és jól csinálom, és mégsem működik. Nincs. Continue Reading
Category / Dolgunk itt
Menni KELL.
Messze túl komolyan veszem magam, az Út egyik nagy tanulsága, hogy tévedés, önbecsapás. Szabad, de felesleges. Hatékonyabb a Játék. Sokkal. A másik pedig, hogy nem veszem magam elég komolyan. :-) Continue Reading
Ego Show #11 – Jelen
Negyven napnak véltem az Utat, de ötven lett, konkrét kérdésem volt, de „csak” Igazság várt, Társat reméltem, és Szolgálatot kaptam. Nem, nem világosodtam meg, de picit, mégis, és az Óceán partján ülve erről mesélek. Hogy nem, és hogy épp ez a lényeg. :-) http://envagyok.info/podcast/Ego-Show-11_Jelen.mp3Podcast: EmbedSubscribe: Android | RSS
Az embernek Rítus KELL.
Döbbenetesen üres a templom, sőt, katedrális, pedig úgy tudtam a spanyolok vallásosak. Vasárnap van, esti főmise egy apró mellékkápolnában volt, holott a város tele, nagy a fiesta, védőszent és arató ünnepet ülnek. És mégis. Continue Reading
Ego Show #10 – Úton
A tizedik, jubileumi Ego Show vendége ismét Én Vagyok, a blog címéhez is hűen, mégpedig egészen új, teljesen váratlan környezetben, ugyanis a Montserrat-ban megkezdett 1129 kilométeres Camino hetedik, tehát pihenő napjának délutánján beszélgetünk magammal. Continue Reading
Podcast: Embed
Nem a ki vagyok a kérdés.
A legotthonosabban a templomokban vagyok, érdekes ez, és hogy lenyűgöző templomaik vannak, a semmi közepén is, a tornyokon gólyákkal, noha ritka, amelyikbe bejutok, mert Continue Reading
Imádkozz és Dolgozz!
Az emberek nagy része számára a zarándoklat kirándulás, nekem azonban az Igazságom. Ezért is írok, közben, róla, mert nekem ez nem egy pár hetes kikapcsolódás, hanem a lehető legtisztább felvállalása annak, ami Van épp. Ez Van. Ez a Valóságom. Continue Reading
Kapaszkodni öngyilkosság, Ölni Jó.
A réginek meg KELL halnia. Teljesen. És annyira elrontjuk ezt, általában. Kapaszkodunk, mert félünk. Holott éppen kapaszkodni a valódi öngyilkosság. Mert lassan elszáradok, elhalok, ha kapaszkodom, világok között elakadva, ahol a régi már nem éltet, az új pedig még nem tud érkezni, mert Tere, Helye nincsen. Continue Reading
Nem tudom a Célomat.
Nem tudom. A célomat, a funkciómat, a rendeltetésemet. Holott pedig tisztul, napról napra, folyamatosan, de mégsincs meg. Egy mondatként nincs. Ami kifejezne. Pontosabban van, mégis, de változásban. Van. Rövidül. Folyamatosan hagyok el belőle kifejezéseket. Jelzőket és tárgyakat, amitől egyrészt tisztul, a sok nem között a megmaradó rész az Igen, az Én, a Vagyok – de másrészt mégis gyakori benyomásom a céltalanság, hogy csak bolyongok az életben. Mert racionálisan nézve teljesen ez a helyzet, holott pedig a lényem egy másik része tudja, hogy mégsem. Izgalmas ez. Continue Reading