A kétség sosem belül van. És nem is kívül. A kétség Van, tehát egyszerre van kívül és belül, mégpedig háromszorosan, mert ahol kétség van, ott magamban, a másikban és a rendben is bizonytalan vagyok. Jó ezt látni. Jó Continue Reading
A kétség sosem belül van. És nem is kívül. A kétség Van, tehát egyszerre van kívül és belül, mégpedig háromszorosan, mert ahol kétség van, ott magamban, a másikban és a rendben is bizonytalan vagyok. Jó ezt látni. Jó Continue Reading
Szívesség Közösség dolgában hívtak, és mentem örömmel a 13. kerület Munka-Család-Közösség témájú rendezvényére. Örömmel osztom Continue Reading
Podcast: Embed
Évek óta nehézség, hogy ki is vagyok, mi is a foglalkozásom, amikor a másik jogász, vagy tanácsadó, vagy kereskedő, akkor én mit is mondok. Alapító volt ez egy időben, aztán Continue Reading
Hogy az életre szólót hogyan találja meg, sok férfiben kérdés, az Ügy, a Küldetés, a Feladat, de képtelen a lehetőségek közül választani. Nagyon egyszerű. Sehogy. Continue Reading
Sokat írtam lelkesítő Ügyről és tehetség szerinti Helyről és közös Harcról és hasznosulást hozó szolgálatról, mint a boldogság útja, ami így is van, igen, de végül teljesen mindegy, mégis. Az egész. Mindegy. Mert Erő kell előbb. Az Irány csak másodsorban releváns, sőt, tulajdonképpen az Erő eredménye, Continue Reading
Unom picit, hogy ismétlem magam. Egy ideje már. Főleg. Ősszel kezdett az érthetőség foglalkoztatni, és azóta ezen igyekszem, tehát bár egyre érthetőbben, de főleg ugyanazt mondom. Ráadásul a mód sem az igazi. Mármint kevés. Facebook terjedelmileg és a vita okán sem optimális, a blog pedig a legfrissebb témákat tartja a szem előtt, nem tudom mindig elölről kezdeni, ami miatt a frissen érkezőknek nehézkes az értelmezés. Változás időszerű. Tudok jobbat. Pontosabban, tehát, ha ez így van, akkor, most változtatnom KELL. Continue Reading
Előfordult már, hogy szexuálisan megérintett 16-17 éves, igen. Gondolom. Anélkül, hogy tudnám, mert magamtól nyilvánvalóan 18 fölé tippelek bárkit, aki így hát rám. Continue Reading
Az egyik legkeményebb felismerésem a közelmúltban ez, hogy nincsen rám szükség. Jó, hogy itt vagyok, igen, van is mit adjak, Dolgom, van, de úgy szükség rám, hogy nélkülözhetetlen lennék nincsen. Sőt. Nem is lesz. Continue Reading
Szeretni azt tudom, aki Lát. Engem. Amihez mutatni kell magamat. Totálisan. Minden más kevés. A férfi útja ezért az önfelvállalás, mert örökké marad magára, falazza magát a megalkuvás, tehát a félelem börtönébe, aki ezt nem meri. Muszáj. Basszus. Semmi más, semmi, de semmi, de semmi más nem elég mint a MAXIMUM, amire a férfi képes. Fér-fi. Csak az. Continue Reading
Az Új a Régiből születik. Mindig és csakis. Jó erre emlékezni, valahányszor akadást, fájdalmat, szenvedést látok vagy tapasztalok, hogy az Új a Régiből születik, és mint minden születés, igen, persze, hogy Fáj, de lenyűgöző, sőt, katartikus mégis, amint Continue Reading