22 ember harcol, és százmilliók nézik. Most. Élőben. Bevonódsz, szurkolsz, kiabálsz, vitatkozol, és azt hiszed, csináltál valamit, de valójában nem. Semmit. Mások Harcát nézted. Órákon át. Addig sem foglalkozál a magadéval, miközben értékes energiát és értékes indulatot használtál fel. Másokéra. És közben a Te életedben semmi nem történt. Semmi. Ismétlem. Semmi, de semmi, de semmi. Pontosabban, mégis. Az történt, hogy úgy érzed, történt valami, tehát csökken benned a kéne valamit tenni nyomás. A diktatúrák lényege volt ez. Mindig is. Kenyér és cirkusz. Amit százmilliók önként választanak. Ma is. Nem a foci ellen beszélek, remek az, csak NE FELEDJ A MAGAD ÉLETÉBEN, ÖNMAGADÉRT, AZ ÁLMAIDÉRT IS KIÁLLNI, mert az élet igenis Harc, a Dicsőség igenis elérhető, de csakis azoknak, aki bele mernek vágni, meg merik próbálni, félelmek ellenére, vereséget is kockáztatva. Éljenek a Harcosok!
Öröm, ha megosztod!
