… sokakat látok, akik mintha megoldották volna az életet, szóban legalábbis … nagy igazságokat hangoztatnak, miközben képet, arcot, egyedi színt, sőt, „már” nemet sem mutatnak … a Nagy Egységben akarnak azonnal feloldódni, a Forráshoz vissza, keseregnek, de közben NEM értik, hogy ehhez közeledni, Lépni, kapcsolódni épp csakis az egyediség vállalásával és ajándékozásával lehet … a “bennünk élő férfi és nő” felfedezése fontos, de csak állomás … csapda is … Continue Reading
… sokat voltam szerelmes, könnyen voltam szerelmes, védtelen voltam a szerelemmel szemben … ahogy az érzékenységem nőtt szinte állandóan szerelmes voltam, mert LÁTTAM a szépet, és VONZOTT, és közeledni AKARTAM hozzá … automatizmus indult ilyenkor, amit soká nem vettem észre … kibillenés, türelmetlenség, egyensúlyvesztés … már nem is én voltam, csak az ösztön, a vágy, az állat … birtoklási vágy és AKARÁS … nomeg félelem, gyakran rettegés … Continue Reading
… fontos ez, szülőként, de gyermekként is … fontos, hogy a gyermek fogalmilag “hálátlan” … az kell legyen … amennyiben a saját életét kell élje … valójában persze nem az, mert ő is megtette a magáét az együtt töltött idő alatt … végtelen sok kicsi és nagy öröm, sok-sok kicsi és nagy feszültség, tehát a szülő fejlődését IS szolgáló sok-sok közös tapasztalat a szülő jutalma … NINCS további joga … ellenkezőleg … Continue Reading
… engem mindig szerencsésnek tartottak, és én is magamat … nemrég jöttem rá, hogy mégsem … NEM szerencsés vagyok, hanem BÍZOM … a szerencsében … hogy lesz, hogy érkezik, hogy méltó vagyok rá … óriási különbség … nem passzívan várok, hanem megteszem a magam dolgát, és BÍZOM … hogy érkezik segítség … és akkor érkezik […]
… igen, tudom, hogy ez kemény, és mégis, így tapasztalom … hogy egyrészről MIND eltérők vagyunk, egyedi csodák, saját, egyéni tehetségekkel, és másrészt, éppen ezért nagyon SPECIÁLISAK is … tehát összetett feladatokra már kapcsolódnunk KELL egymással … egymást kiegészíteni … és ennek során a tehetségeink, tehát funkcióink egyre nagyobb halmazokba rendeződnek, mely halmazok egymást újra […]
… ki, el … KELL … igazán csak így, csak azóta változom, amióta KI is mondok … előtte magammal beszélgettem, olvastam, okosnak képzeltem magam … aztán nyolc éve egyszer elkezdtem KI is mondani … nagyképűen, de név és arc nélkül, egy netes társkereső fórumán … kíméletlen tükröt kaptam, név és arc nélkül … az okoskodásommal szembesítettek, az esendőségeimet viszont elfogadták … épp fordítva, mint vártam … kinevették, amire büszke voltam, és azért szerettek, amit szégyelltem magamban … máig nem tudom kik voltak – máig hálás vagyok … mert visszafordíthatatlan folyamat indult ezzel be … a KImondás a PIROS pirula … az önfelvállalást aki egyszer elkezdi, bármilyen piciben, az többé nem éri be kevesebbel.
A KImondás NEM visszazárható.
… magától működik, görög tovább, azóta is … az ELSŐ repedéssel eldőlt … a kristályfal megrepedt … és egyrészt magától reped azóta is, tovább, hiszen kristály, azaz nem javítható … másrészt friss levegő árad be a repedéseken, egyre több, azóta is, ami nekem JÓ, így egyre lelkesebben repesztem tovább … az önfelvállalás hulláma, szép fokozatosan terjedt … vadidegenekkel kezdtem, név és arc nélkül … aztán bölcs nők jöttek, aztán új barátok, aztán az egész világ, aztán régi barátok, aztán távolabbi ismerősök … és csak végül a család, a sor legvégén … fontos ez, hogy IDŐ, hogy folyamatosan növekszem, hogy a következő lépéshez mindig az előzőből kapok erőt … a fa egyben nem volt kidönthető, viszont minden csapással erősödöm, azóta is …
Ráadásul a KImondás iránytű is.
… és fontos, igen, ünnepelni a győztest, és helyes is, megérdemli … de NEM mert nyert, egyáltalán, hanem, mert kihozta a legjobbat magából … mert neki sikerült … EZ sikerült … Példa … különösen, amikor azt is hozzáteszi, hogy marad, aki volt, dolgozik tovább, szerényen és alázattal … EZ a példa … a személyes történet … hogy megharcolta a jó harcot, kihozta magából, amit tudott, megcsinálta … magáért, igen, de másoknak hálásan, őszinte önzés, de mégis példa – épp ettől az … és lehet keseregni azon, hogy kevés az érem, de valójában ugyanezt az ünneplést érdemli a hetedik és a nyolcadik helyezett is … mert ők is kihozták, A legjobbat … épp úgy, mint a jókedvet árasztó buszsofőr, a kedves óvónő, és a lelkes pék is … vagy a szavak nélkül is sugárzó nagymama … mert igenis MIND bajnokok vagyunk … MIND … annak születtünk … a kérdés csak, hogy kihozzuk-e magunkból … amint hernyó is pillangó, csak még előbb önző picit, mielőtt átrágja magát a báb sötét éjszakáján, a fénybe … vágyak, próbálkozások, tapasztalat … idő … ezért vagyunk itt … magunkból a legtöbbet kihozni, a magunk egyéni módján … a csodát … mindenki EGYEDI csoda … MIND bajnokok vagyunk … különböző színek … kapcsolódva erősek … csakhogy önfejűek és kényelmesek is …
Márpedig NINCSEN TERMÉS VETÉS NÉLKÜL.
… senki nem független – de mindenki szabad … és fontos ezt nem összetéveszteni … másrészt persze, hogy ér, összetéveszteni is, én is így tanultam … önmagam középpontba helyezésén keresztül, a teljes pogányságon keresztül … Rendet … Continue Reading
… igen, én mondom, egy szép Férfi … és nem panasz … hanem tapasztalat … egy szép Férfi tapasztalata … ugyanis az életem nagy része a szépség csapdájáról szólt … mert annyit mondták, hogy ELHITTEM … hogy szép vagyok, és okos … NAGYON SOKAT mondták … és elhittem … és persze magamban továbbvittem, hogy tehát szebb és okosabb, tehát jobb, mint mások, sőt, igen, felsőbbrendű … az életem nagy részét elefántcsont toronyban éltem … zárt világban … mert alá kellett támasszam ezt a hazug, önbecsapó illúziómat … tehát csak dicsőítést fogadtam, és semmi kritikát … tehát barátaim sem voltak .. csak követőim és ellenségeim … akiket észre sem vettem, mivel nekem NEM számítottak … tudtam, hogy ÉN irányítok … az emberiség számomra két apró halmazra szűkült … a számomra vonzó nőkre, és az általam irigyelt férfiakra … az előbbiekre, hogy megszerezzem, az utóbbiakra, hogy megelőzzem őket … szó szerint átnéztem mindenki máson … kivéve, akiket a fentieket szolgáló valamely érdekem mégis a látókörömbe hozott.
A SZÉP KÜLSŐ kereszt, mert HATALOM.
HATALOM, MERT FIGYELMET KELT … és az Egónk ezért él … az enyém erre vágyott … függtem, drogom volt a figyelem … amit a szépségem, és annak hangsúlyozása keltett … hogy játszani tudtam a figyelemmel … más-más emberekkel a figyelemért … pontosan tudtam, hogy kire hogyan, hogy minek milyen a hatása … megjelenés, fellépés, tartás, alkat, stílus … hogy az az egy gomb ki vagy begombolva másképp hat … a szépség HATalom … elég volt utcára menjek, ha depis voltam épp, és máris jött, bőven, a figyelem-drog … a szépség HATALMAS csapda … mert végtelenségig hisztizhetek, és mindig van, aki megért, aki elfogad, aki bátorít, aki megváltani márpedig megpróbál … a szépség hatalmas csapda, mert semmiféle külső kényszer nem volt, hogy változtassak … nagyon sokáig … szinte bármit tehettem, szinte bármeddig … és mindig jött, aki kiszolgált.
A HATALOM kihívása a kontroll.