… igen, tudom, hogy ez kemény, és mégis, így tapasztalom … hogy egyrészről MIND eltérők vagyunk, egyedi csodák, saját, egyéni tehetségekkel, és másrészt, éppen ezért nagyon SPECIÁLISAK is … tehát összetett feladatokra már kapcsolódnunk KELL egymással … egymást kiegészíteni … és ennek során a tehetségeink, tehát funkcióink egyre nagyobb halmazokba rendeződnek, mely halmazok egymást újra kiegészítik, és így egyre nagyobb rendszereket alkotunk … mint a világban is … falevelek, ágacska, ág együtt még csak lomb … lomb és törzs és gyökér együtt a fa … sok fa erdő … erdő és víz és mező a Föld … Ég és Föld a világ … amiből ÉN “csak” egy levél, egy ágacska vagyok … a “lombkorona” kasztban … vagy hajszálgyökér a “gyökér” kasztban … “csak” … de valójában nincs élő rendszer, tehát fa, erdő, Föld nélkülem … és mivel minden élő rendszer közösség, így a Világ is “csak” tagok közösségeinek közössége.
MINDEN MINDENNEL összefügg … semmi nem független.
… és mivel boldog csak kapcsolódva, tehát csak a helyemen lehetek, így jó idővel elfogadjam, hogy kasztok márpedig vannak … sőt, hogy fontosak … hogy el KELL fogadni a funkciómat, és a szerepemet is … hiába akarok pirosló gyümölcs lenni, ha egyszer ág vagyok … és irigyelhetem a gyümölcsöt, de attól nem lesz jobb, hanem épp rosszabb lesz … vagy észrevehetem azt, hogy ősszel a gyümölcs leesik, és rohad, és szenved, mielőtt új élet fakadna belőle, míg én viszonylagos biztonsággal növekedhetem, a törzzsel állandó kapcsolatban, egyre vastagabb ággá, tehetségem szerint … minden élő szervezet kasztokból, tehát alrendszerekből áll … lomb, törzs, gyökér … idegrendszer, ritmikus rendszer, emésztőrendszer … olyan alrendszerek, aminek az elemei, például a szervek egy bizonyos funkcióért felelnek, miközben maguk is közösségek … és ez az emberi társadalomban is így van … MÁS az irányt tudni, MÁS rendet tartani, MÁS éltetni, emészteni … MÁS a szellem embere, MÁS a hivatalnok, MÁS a gazdálkodó … értékük egyenlő, mert MIND szükséges … de TOTÁLISAN eltérő tehetségek … az ember csak akkor kerülhet a helyére, ha elfogadja, vállalja a kasztját is … ha nem akar más lenni … mert egymással CSAK így kapcsolódhatunk.
A VILÁG A FEJE TETEJÉN ÁLL.
Az emberiség nagy kihívása MA ez … a Rend … hogy a kasztok rendje felborult … eltűnt az ellensúly, tehát nincs egyensúly … a gazdálkodó kaszt, tehát a gyomor ma ellensúly nélkül irányít … az irányít tehát, akinek tehetsége, tehát funkciója, hogy életben tartson, aki EZÉRT javakat halmoz, funkciója szerint, emészt, hogy életről gondoskodjék … fontos ez, hogy EZ a funkciója, és ez a funkciója JÓ, és ezt a funkcióját JÓL ellátja … hiszen önfenntartás nélkül nincs élő szervezet … a kihívás tehát NEM ez, NEM a gyökérzet, NEM a gazdaság megreformálása … nem … hanem az, hogy az ellensúlyát vesztette el … amiért lehet ugyan a gyomrot okolni, de felesleges … mert NEM lát magánál tovább … minthogy nem is dolga, sőt, sosem volt a dolga … a gyökérzet helye a föld alatt van … a kihívás NEM a gyomor legyőzése, NEM a gyökér visszametszése …
A KIHÍVÁS, HOGY A TÖRZS ERŐSÖDJÉK.
Törzs, és utána a korona … amit nehezít, hogy a kibillentség mára eszménnyé vált … másképp: hogy a gazdálkodó kaszt, tehát a gyomor irányít, és így a gyomor eszményei határozzák meg a világot … tehát mindenki azokhoz igazodik … tehát MÁS kasztok tagjai is úgy próbálnak élni, gazdálkodókká próbálnak lenni … holott abban igazán jók és így boldogok SOHA nem lehetnek … mert nem ott a tehetségük … viszont “kénytelenek” erre mégis, mert figyelmet, sikerélményt, örömöt a maguk tehetsége szerint alig kapnak … mert a világ ki van billenve … így tehát ma épp azok a legfrusztráltabbak, akik a gyomor ellensúlyai lehetnének … a ritmikus rendszer és az idegrendszer emberei, a szív és az agy emberei … a vÁLság egyik oka … hogy MÁSBAN akarunk jók lenni, mint a született tehetségünk … a gyomor kasztba született ember lehet csak jó gyomor funkcióban … a szív ember és az agy ember NEM … ráadásul eközben épp a legkülönlegesebb csodákat hordozó agy és szív, tehát Irány és Rend emberek vannak legjobban elveszve, érzik “hülyének” magukat.
KAPCSOLÓDÁS AZ ÚT
Soká akartam MINDENBEN jó lenni … ahelyett, hogy a Kapcsolódás, tehát a Közösség, tehát a Kiegészülés rendjének megadtam volna magam … a szivárvány színei vagyunk, és minél jobban leszűkítem a saját árnyalatom, annál jobban tudok kapcsolódni … pirossal, zölddel, sárgával, ha már tudom, hogy kék vagyok … de türkizzel és égkékkel is, ha tudom, hogy a funkcióm királykék … ezt tanultam … hogy a boldogságom kulcsa SZŰKÍTENI, aki vagyok .. tehát folyamatos visszavonulásban lenni, funkcionálisan … folyamatosan engedni el abból, amit csinálok, aminek magam hiszem … és így, csak így tudok teret adni, kapcsolódni, így érkezhetnek értékes emberek mindabban, amiről már nem hiszem, hogy az én dolgom lenne … nagyon érdekes … látszólagos ellentmondás, és mégis … bármely rendszer, bármely közösség CSAK akkor tud nőni, ha folyamatosan elengedek tevékenységeket … mert csak így nyílik TÉR másoknak, és én is csak így növekedhetem … egyre közelebb kerülök ahhoz, Aki Vagyok … NEM mert rájövök, én nem tudtam rájönni, hanem, mert folyamatosan engedem el, amiről már tudom, hogy nem … és így növekszem abban, ami viszont igen.
A HÁBORÚT FEL KELL ADNI.
NEM a gyomor/gyökér az ellenség … NINCS ellenség … SAJÁT ZAVARUNK az ellenség … a külső harcot fel KELL adni … és BÍZNI … dolgunk BÍZNI egymásban … funkciónk szerint … ellátni a magunk dolgát és BÍZNI másokban … SENKI nem irányít mindenben … a fej sem … fogalma sincs például a szív dolgáról, ha akarna sem tudna beleszólni, a funkciót átvállalni pedig végképp nem … bízni KELL végre … akkor vagyok nyugodt a magam helyén, és akkor nyugodtak mások is az övéken … hiszen gyakran épp bizalmatlansággal helyezem a társaim nyomás alá … MÁS, aki az Irányt érzi, tudja, kommunikálja, mert abban nyugalma van = Irány = Agy … MÁS, aki játékos könnyedséggel koordinál, vezet, mert szeret, emel és elfogad = Rend = Szív … MÁS aki gazdálkodásban, felhasználásban, az anyag kezelésében kiemelkedő = Élet = Gyomor … agy és szív és gyomor típusú emberek vagyunk … MÁS kasztok … nem jobb, rosszabb, nem kisebb, nagyobb, csak MÁS … és a világ rendje, hogy specializálódunk … hogy a magunk területén belül KELL folyamatosan csiszoljuk magunkat, funkciónk szerint … a háborúság helyett … hiszen a gyomor NEM rossz … csak túlműködésben van …
… ami ráadásul NEM A GYOMOR HIBÁJA.
Segít ezt elfogadni, ha ÉRTJÜK, ami történt … a gyomor korszaka a szabadság, egyenlőség, testvériség tévedésével kezdődött … leölte, elüldözte, kicsúfolta a ritmikus és idegrendszert … aminek azonban oka az addigra már eltorzult feudális, tehát hivatalnok rendszer szélsőséges kibillentsége volt … aminek oka, hogy az magára maradt … mert mindezek előtt, egyszer, valamikor a régmúltban a szellem emberei voltak az egyensúly őrzői … nem volt belőlük sok, nem kellett belőlük sok … mert még mindenki tudta, hogy kellenek az egyensúlyhoz, a közösség boldogulásához … továbbá, hogy az életükkel felelnek érte … a szellemi kaszt vezetett, és vezetői felelősség, ami történt … a szellem embere ugyanis átbillent szolgálatból hatalomba … agyát antenna helyett iránytűként kezdte használni, magát a Forrással összetévesztette … EZZEL elszakadt a mindensÉGtől, a Rendtől … és EKKOR került szembe a hivatalnok, tehát a rendszert működtető kaszttal … mert az Irányító öncélúvá lett, mert magának akart, így többé nem áldozta magát, így többé nem tisztelték, csak félték … egy ideig tudott csak erővel vezetni, aztán az erő ellene fordult … MERT már nem tisztelték … a nyers fizikai erő ugyanis a rendszert működtető kasztnál, tehát a hivatalnok-katonáknál volt, akik azt a maguk kezébe vették … a szellem emberei elbuktak … így viszont többé nem volt egyensúly a rendszerműködtetők és a gazdálkodás emberei között sem … így már csak idő kérdése volt, míg a sok lúd legyőzte a disznókat … ez volt a francia forradalom … azóta dagonyázunk az ólban … viszont már senkinek nem tetszik annyira, mint eleinte … még demokráciával letakarva sem … mert már nyilvánvaló, hogy NEM hatékony, hogy boldogabbak voltunk az egymást kiegészítő egyensúly idején …
Hogy hogyan tovább? … időszerű FELELŐSSÉGET VÁLLALNI.
A szellem emberei buktak először … a kialakult helyzet elsősorban IGENIS a szellem embereinek a felelőssége … nem szabad tovább mást hibáztatni … szabad, de értelmetlen … lehet szűk és idealista klubokban keseregni, hőzöngeni, háborogni, de nincs más valódi út, mint az élhető alternatíva … ki KELL állni … a szellem embereinek ki KELL állni, és felelősséget KELL vállalni … választható alternatívát, PÉLDÁT mutatni … tehát magukat mutatni … láthatóvá lenni … tehát nem is magukat, hanem, ami bennük ÉL, azt mutatni … magukat a Rendben állva … tehát a Rendet mutatni, magukon keresztül … tehát Bizalmat … bizalmat, ami önkéntes alárendelődés … MINDIG … szolgálat … az alkotás mindig szolgálat, a szolgálat mindig alkotás … magam a nagyobb részeként élni és láttatni … felelős élet és transzparencia … nem csak beszélni róla, hanem TENNI … nem csak hinni, hanem Hűnek lenni … lépni, elöl … tehát KONKRÉT, tehát KÖVETHETŐ példával … mert kapcsolódni CSAK a helyén lévő emberhez lehet … a helyén CSAK az van, aki szolgál.
ALÁRENDELŐDÉS a megoldás … mert egy “bolond” igenis százat csinál.
… ha én alárendelődöm, akkor bízom, tehát szolgálok, tehát alkotok, tehát funkcióm szerint hasznosulok, tehát a helyemen vagyok, tehát boldog vagyok, tehát növekszem … felelősségem láttatni, hogy mindennek az EGY feltétele a Bizalom, tehát az önkéntes alárendelődés, kapcsolódás, kiegészülés … hogy magam a nagyobb részeként élem meg, FUNKCIÓM SZERINT … ez fontos … hogy EZ AZ ÉN FUNKCIÓM … hogy átlátok, irogatok, előadok … Joós István … hogy NEM ugyanezt kell mindenkinek csinálnia, hanem mindenkinek a MAGA funkciója szerint fontos magát vállalni, odaadni, azzal alkotni, tehát úgy szolgálni … nekem beszélnem kell, de közben LÁSD, hogy képtelen vagyok napi szinten működtetni … KÉP-telen … NINCS tehetségem hozzá … ahogy anyaggal való bánáshoz, termeléshez, termesztéshez, etetéshez, emésztéshez SINCS … tehát igenis KIEGÉSZÜLÖK … gyomor és szív kasztú emberekkel … ami persze, hogy egyszerűsítés, hiszen sokkal több funkció van … a lényeg, hogy BÍZOM, hogy nem szólok bele … ha akarnék sem tudnék … nekem áttekintő, irányt érző, kommunikáló tehetségem van … rendszerműködtető nincs, és szakmai sincs, abba NEM is szabad beleszóljak … ezt értem kasztok alatt …
… hogy mindenki a MAGA funkciója szerint alkot – és minden más téren BÍZIK.
… hogy NAGYON egyéni funkciók vannak … kasztok … mert NINCS átjárás … MÁS oldalait látjuk a hegynek, és igen, FENN végül találkozunk, de ettől még EGYÉNI utakon jutunk oda … az egyiknek falmászó tehetsége van, ő úgy halad, a másik kötélpályát épít, mert ahhoz ért, a harmadik ösvényen ballag, a negyediknél jégcsákány … MÁSOK vagyunk, miközben a tehetségeink hasonlítanak … kasztok tehát a hasonló tehetségű emberek, tehát például a falmászók … akik egyéni technikájukban mind különböznek, de mégis, mondhatjuk, hogy közös bennük, hogy falmászásban jók … NAGYON fontos ez … hogy NEM haladhatunk más úton, mint amihez a tehetségeink vannak … illetve mégis, de CSAK összefogva, tehát kiegészülve … ami a tehetségeken NEM változtat, csak segítjük egymást … aminek bizalom az alapja, hiszen ahhoz, amihez a másik igen, én nem értek.
EZÉRT kapcsolódás, tehát kiegészülés, tehát BIZALOM A KULCS.
… és mikor EZ megtörténik, tehát amikor egyre többen vállalják a maguk funkcióját, tehetségét, alkotását, szolgálatát, akkor hirtelen újra VAN orientációs pont … VAN fény, VAN irány, VAN erkölcs … VAN kapcsolódás, VAN tér, VAN mód … és akkor a szabadosság, és önállóság, és önközpontúság, és függetlenség csapdájában szenvedő emberek érkeznek is … önként, szabad akaratukból … magukat ÖNKÉNT adva, alárendelve, lelkesen kapcsolódva, szabadidejükből és erőforrásaikból örömmel áldozva, hittel és bizalommal, a HELYÜKET keresve … hogy igen, próbáljuk, LÁSSUK így, újra, együtt, kiegészülve … szív és agy és gyomor megújuló egyensúlya … EGYIK SEM JOBB, VAGY FONTOSABB … hanem MIND más … és amikor EZT megértjük, elfogadjuk, és NEM akarunk többé mások lenni, hanem Bízunk, AKKOR tudunk újra kapcsolódni … és akkor fák és kertek kezdenek a pusztaságban nőni … a magokból … fák az EGÉSZséges magokból … és idővel erősödnek, vastag törzsekké lesznek, termést hoznak, sokasodnak … egységes, ERŐS erdő … és akkor … akkor újra eljön a Paradicsom.
Alázattal vállalni magunkat, funkciónk és kasztunk szerint … a világ EZEN múlik … Elegek Vagyunk. : )
Öröm, ha megosztod!
