Menu Close

Én Vagyok

Mit Tennél, ha nem félnél?

Author / Joós István

Az Út Igaz.

Rendben van, ami körülvesz, bármi is az. Fontos ez, a legfontosabb, hogy egyáltalán nem, legkisebb részletében sem véletlen, hanem alapvető belső igényemre adott válasz, a tökéletes iskola, minden pillanat, a legapróbb körülményt is beleértve, minden ember életében – amibe tehát Bele KELL Nézni. Continue Reading

A jóságot intézményesíteni nem lehet.

A kedves zöldséges dupla csomag kekszet gyömöszölt a zacskómba, hosszú még az út mottóval, a szintén nagyon kedves apáca néni pedig kidobott a zárdából, mert náluk sziesztázni nem lehet, vagy itt is alszom, vagy nem is jöhetek be … fura a világ … másrészt abszolút megértem, mindkettejüket. Continue Reading

Semmit nem adnak könnyen.

Meleg van, nagyon, árnyék alig, víz ritka, a nyakam ég, a hátizsák messze túl nehéz, a talpam pedig szó szerint szétesőben. Hmm. Semmit nem adnak könnyen. Igaz. És ilyenkor szokott a dilemma jönni, hogy akarom-e én ezt egyáltalán, munka, kapcsolat, barátság, bármi, tényleg Akarom-e, Continue Reading

Mondani kell. Mindig.

Kedves volt a plébános bácsi, nagyon. Érdeklődve kérdezte, esetleg olaszul tudok-e, majd szomorúan nyugtázta, hogy ő sem németül, miután a spanyolt és az angolt eleve kilőttük, picit bólogatott, hogy ejnye no, majd megindult az áradat, spanyolul, diadalmaskodott a közlési vágy … : ) Continue Reading

Imádkozz és Dolgozz!

Az emberek nagy része számára a zarándoklat kirándulás, nekem azonban az Igazságom. Ezért is írok, közben, róla, mert nekem ez nem egy pár hetes kikapcsolódás, hanem a lehető legtisztább felvállalása annak, ami Van épp. Ez Van. Ez a Valóságom. Continue Reading

Newer Posts
Older Posts