Menu Close

Én Vagyok

Mit Tennél, ha nem félnél?

Author / Joós István

A legnagyobb Tanító.

A gyermek. Mert pontosan azt hozza vissza, tükrözi metszően élesen, amire magából az ember legkevésbé kiváncsi, amit legmélyebben zárt el, legkevésbé szeret. Teszi ezt ráadásul radikális közvetlenséggel, amit nem lehet kibírni. Tulajdonképpen. Szinte. Continue Reading

Sportolj!

Elcsalják a lányok a tornaórát. Felénél fordul a lépcsőn az egyik, most, mellettem, itt, többen követik, kettő a tetején rejtőzve hagy egy teljes kört ki. A tanár látja. Nyilvánvalóan. Látnia kell. Látja, ha érdekli, de talán ő is belefáradt már, hogy amúgy se nagyon tehet semmit. Hmm. A szabadság és a jogok következménye. Érdekes ez. És lenyűgözően büszkék, különösen Continue Reading

3000 és Tovább

Megpróbáltam 3000 embert elképzelni, és nem sikerült. Látszólag csak egy szám, de közben valójában nagyon, nagyon sok. Ember. Figyelem. Bizalom. Lenyűgöző ez. Különösen így, hogy Continue Reading

Vállald!

Szembenézés magában kevés, a tanulságok levonása is, kevés, még a beleállás is, kevés, ha titokban történik. Vállalni kell. Az Igazat, amire jutottam. Fontos ez nagyon. Továbbá, hogy a vállalás nem sziget jellegű, nem lehet csak Ügyet, vagy csak Feladatot, vagy csak Csapatot vállalni, hanem, aki Vállal, az ezt az élete minden területén kell tegye. Continue Reading

A termés Igaz.

Beköszöntött az ősz, és ezzel, az évciklusnak megfelelően újra felgyorsult az élet, változások vannak. Beérik, aminek eljött az ideje, ami tehát egészséges mag volt, ami abból nőtt, ahol megfelelően gondozták, amit nem vert el a jég, ÉS a sérült, a beteg, a károsodott is, ahogy idén sokaknak sokminden. Ez van. Az aratószűz Continue Reading

Newer Posts
Older Posts