Elcsalják a lányok a tornaórát. Felénél fordul a lépcsőn az egyik, most, mellettem, itt, többen követik, kettő a tetején rejtőzve hagy egy teljes kört ki. A tanár látja. Nyilvánvalóan. Látnia kell. Látja, ha érdekli, de talán ő is belefáradt már, hogy amúgy se nagyon tehet semmit. Hmm. A szabadság és a jogok következménye. Érdekes ez. És lenyűgözően büszkék, különösen a kettő, aki épp visszasurrant mellettem közben. Magukra. Hogy hogy átverték a rendszert. Miközben elképesztően túlsúlyosak. Aki közülük nem, is láthatóan puha, sportossággal az egész osztályból egy lány vádolható, vagy minimum becsületes, ebben a környezetben szinte balek, mert még a kettesével ugrálást is végigcsinálta. Alibi az egész. Jó lenne, Nekik lenne jó, ha komolyan vennék, de senki nem áll mögöttük, hogy ez így legyen. Nagyon kemény ez. A fegyelem totális hiánya. Önfegyelem lenne nyilván a válasz, de kinek van ma, kinek volt tizenhat éves korában. A srácok legalább futnak közben. A sokat átkozott versenyszellem jótékony hatása náluk, maguk miatt, és a lányok előtt is. Hmm. Sok-sok, nagyon-nagyon sok szenvedés, míg az ember annyira kínban lesz maga, az állapota miatt, hogy kezdjen végre valamit. Magával. Ami általában már meglehetősen késő, tehát nagyon nehéz is. Érdekes ez. Hogy az arc milyen soká csinos a tükörben, és mennyire megteheti, milyen soká megteheti az ember, hogy máshova nem néz, másról nem vesz tudomást. Vagy krémekkel, esetleg operációval, ha mégis. Sportolj! Csudába is… olyan ez, mint egy Ügy, a lelkesedés, hogy nagyszerű, amikor van, mikor kedvem Van, de olyankor is meg kell csinálni, amikor szükség van rá. Sőt. Mint a gyermek. A testem, mint egy gyermek. Vannak szükségletei, és nem sírással vagy kakaszaggal, hanem lazasággal és zsírpárnákkal jelzi, ha elhanyagolom. Szabad. Szabad, de szétesik. Mozogni jobb. Nem túlzásba esni, de rendszeresen. A rendszer fontos. Amint egy gyermeknek is. Elkezdeni nehéz, sőt, nagyon, de utána jó lesz. Megígérem. Tapasztalom. Tavasszal én is elpuhultam picit, úszás és futás segített visszahozni. Sportolj! Belefér, igen, az életedbe. Képes vagy rá. Legyen a mindennapok része. Tedd azzá! Most.
Öröm, ha megosztod!
