Érdekes ez, hogy valóságosan igaz, hogy a földi gazdagság alapja is a hely, az összhang, a szolgálat. Ténylegesen. Napi élményem. Hogy amint sikerül jól, tehát igaz és helyes módon bánjak a rendelkezésemre álló lehetőségekkel, abban a pillanatban, amint ez megy, valóságosan nőnek a keretek és persze a felelősség, tehát a súly is meg. Nem csak anyagai, minden téren. Izgalmas ez. Szó szerint igaz, hogy teher alatt nő a pálma, emberi életekre is. Ráadásul a folyamat nem lineáris, hanem evolúciós ugrásokban tapasztalom, gyakran mondom beavatási útnak, mert ez az élményem, hogy pályáról pályára, körről körre ugrálunk. Korszakok. Lenyűgöző. Hogy a mozgástér minden ilyen szintváltással radikálisan tágul, de csakis azzal arányban, amennyire az ember az Egy Akarattal, tehát Dolgával, Küldetésével, Funkciójával összhangban működik, amennyire tehát NEM a saját feje után megy. Szintről szintre. Sőt. Színről színre is állhat itt, mert pontosan erről szól a folyamat, aminek okozata csak a földi javak, de többé nem saját a vagyon, hanem eszköz, a Cél szolgálatban, ami a helyes felhasználással arányban, ahogy az ember mint áteresztőcsatorna szélesedik, úgy kész egyre több, amint nem tévedi többé a sajátjának.
–
Amikor Jézus a világ végéről beszélt, így szólt tanítványaihoz: Virrasszatok, mert nem tudhatjátok, mely napon jön el a ti Uratok! Mert nyilvánvaló, hogy ha a ház gazdája tudná, hogy melyik órában jön a tolvaj, fenn virrasztana, és nem hagyná, hogy betörjenek a házba. Legyetek tehát ti is készen, mert az Emberfia abban az órában jön el, amikor nem is gondoljátok. Mit gondoltok? Ki a hű és okos szolga, akit gazdája háza népe fölé rendelt, hogy kellő időben élelmet adjon nekik? Boldog az a szolga, akit hazatérő ura ebben a munkában talál. Bizony, mondom nektek: rábízza egész vagyonát. Ha azonban az a szolga gonosz, és azt mondja magában: „Késik a gazdám!”, aztán verni kezdi szolgatársait, és együtt eszik-iszik a részegeskedőkkel; s megjön ennek a szolgának ura azon a napon, amikor nem várja, és abban az órában, amikor nem is sejti, – ura kegyetlenül megbünteti, és a képmutatók sorsára juttatja. Ott aztán sírás és fogcsikorgatás lesz.
Mt 24,42-51
Öröm, ha megosztod!
