Az öltözködés fontos … és nem csak, mert kifejezi az állapotomat, egyáltalán … azért is, de nem csak … hanem, mert visszahat az állapotomra … viselkedj úgy, mintha már az lennél, akivé lenni akarsz … ebben is érvényes, a külsőségekben … másképp néznek rám, másképp érzem magam … amint benn, úgy künn, amint künn úgy benn – ebben is … ha az állapotom változik, az kihat az öltözékemre – és ha az öltözködésen változtatok, az kihat az egész rendszerre, Aki Vagyok … a Stílus valóban az Ember … amit tudva viszont könnyen belátható, hogy az öltözködésem, a külsőm által nagyonis hangolhatom magamat, ÉS a környeztemet is … a külsőm megváltoztatása nyomán ugyanis a világ is másképp reagál, de főleg ÉN MAGAM lépek másképp fel … és ezért reagál a világ másképp … jobban kihúzom magam vagy épp kevésbé, nyugodtabb vagyok vagy felgyorsulok, többen próbálnak hozzám kapcsolódni vagy épp senki sem – de bizonyosan más … lesz … leszek … és így más élményeim lesznek … öltözködj tehát úgy mintha már az lennél, aki lenni akarsz …
De minimum vedd észre, amit magadról a megjelenéseddel sugárzol!
… nem mindegy, hogy szoknya vagy nadrág, világos vagy sötét, lezser vagy elegáns … a benyomás, a hatás gyakran EGYETLEN gombon múlik, így vagy úgy … érdemes erre odafigyelni … mert úgy is kezelnek, ahhoz kapcsolódnak, akit mutatok … ér tehát, igen, azon siránkozni, hogy tőlem mindenki csak szexet akar, vagy épp senki nem kezel nőként … de teljesen felesleges … a világ PONTOSAN ahhoz kapcsolódik, amit mutatok, ami belőlem árad … és ez értelemszerűen nem csak öltözék, hanem lelkiállapot, kisugárzás, aminek az öltözék csak kivetülése, viszont amire, éppen ezért, igen, az öltözködés által tudatosan is hatással letek … gondolj erre reggel, a tükör előtt … ki AKAROK lenni … és annak megfelelően válassz … persze, hogy kockázatos, a kedves visszafogott lány álma a DÍVA, ami nagyon új, tehát nagyon más, tehát szokatlan, tehát, IGEN, félelmetes … viszont át KELL rajta menni, meg kell tapasztalni, hogy a Nőhöz eljuthasson – amint a figyelemhez szokott Lánynak is az “apáca” korszakon … és ehhez nincsen más út, mint
Vállalni magam … külsőségekben is … őszintén ÉR-demes.
A világ annyira vesz komolyan, amennyire én magamat, tehát az Igazat magammal kapcsolatban én amennyire komolyan veszem … és nagyszerű, ha már elméletben, ha már félhomályban halkan súgott vallomásokban képes vagyok, de még nagyszerűbb nyilvánvalóan tenni … mert a világ nem a titkokhoz kapcsolódik, ahhoz nem tud – hanem CSAKIS ahhoz, amit vállalok, amint mondok, teszek, ahogy megjelenek, amilyen Hatást gyakorlok … és persze, ÉR rejtőzni, de akkor legalább tudjam, hogy ezt teszem … nálam ez a barnásszürke, igénytelen, romkocsmás korszak volt … és igen, eltúlozni is ÉR, az exhibicionizmus sem hiba – én például egyszer színes thaigatyában mentem lovaspóló mérkőzésre majd utána bálba, zsakettek, szmokingok, frakkok közé … a szélsőség radikális, és ez jól van így … mert nagyszerű tanulságokat hozott … és pont úgy és pont addig csináljuk, amíg meg nem érkezik a visszahatás, konkrétan általában a pofon, egy fájdalmas mondat, vagy egy félmosoly, amiből megértjük … kiváló önterápia is, a legjobb …
Amihez viszont emberek közé KELL menni.
Alapnak tűnik, de mondom … mert magamon is csak lassan vettem észre … elméletben nagyszerűnek vélem magam, de közben nem tettem ki magam a reakcióknak … kockázatos lett volna, így inkább nem mentem emberek közé … és ha mégis, akkor csakis hasongondolkodású, és hasonállapotú, tehát hasonöltözködésű közegbe … és közben soká véltem, hogy milyen klassz ez így, mert milyen kényelmes otthonról dolgozzak, de közben egy CSOMÓ rekaciót, tekintetet, visszacsatolást, kapcsolódást elveszítetem … holott a tükkör pótolhatatlan … az ember maga miatt alig öltözködik – ezt most képletesen értem … fontos, hogy legyen kinek, hogy legyen visszacsatolás, hogy emberek közé menjek, sőt, hogy ÚJ hatásoknak is kitegyem magam … mert CSAK a kapcsolódásokban tükrözödhetek, a jelenlegi állpotomról visszajelzést csak így kaphatok, magát senki nem látja, tehát csakis így érhetnek hatások, amikből, az érzelmi hatások hevítő és tisztító tüzében a tanulságok születhetnek, amihez az ÚJ ember a legtisztább tükör, ugyanis neki még nincsenek előzetes élményei, tehát elavult vélekedései velem kapcsolatban.
HAJRÁ – csak az repülhet, aki Ugrik előbb … hol az a magas sarok? … vagy épp alcsony … ?! … : )
Öröm, ha megosztod!
Ma fel is veszem a magassarkúmat a színházba. :-)
Helyeees! :-)