Mindig is szép képnek láttam ezt a ketten egy test dolgot, de aztán az derült ki, hogy mégsem az. Hanem szó szerinti leírás. Tudom, hogy nehéz elképzelni, nekem lehetetlen volt mielőtt tapasztalásom lett hozzá, de valóságos mégis, tehát mondom, hogy merj benne bízni: tényleg az van, hogy a férfi és a nő tud egy testé lenni. Akik tartanak ott, más szavakkal: akik a társ helyét magukban, különálló hatalmas szuperségükben fokozatosan kikönnyítették, tehát azokon a terülteken dönteni és irányítani nem akarnak többé, hanem bízni képesek.
Sok, sok gyakorlás a módja.
A férfi a közepét üresíti, magamat őszintén mutatni, hogy látszódjak, hogy bennem bölcsesség és hit számára tér lehessen, mások, nők hangját és tanácsait kérni és meghallani a feladat, míg másrészt nők esetében a kéreg lágyulása történik, tehát a világgal való közvetlen kapcsolódás jelentősége múlik, hogy én döntsek dolgokról, ebből hátrálnak, fokozatosan, ezt tanulják, hogy nem kell mindenáron a saját fejből, hanem mással közös, mert mindkettőnket lelkesítő módon és irányba, a súlyommal felé dőlve, magamat valóban rábízva is lehet, tapasztalni muszáj ezt, hogy a férfi annál jobban tart, amennyire benne bízni merek.
Ezt látom.
Továbbá, hogy akik beleteszik a munkát a nemkész és nemvégleges helyzetekben és kapcsolódásokban való gyakorlásába, azoknak sikerélménye lesz és az alázata növekszik, amivel arányban ez az új minőségű férfi-nő együttesség is bizonyosan közeledik. Mert az emberrel mindig és csakis az történik, ahol tart, amit gyakorlás által kiérdemelt. Hogy hogyan fejlődhetsz ebben? Például velünk – vagy bárkivel, aki zsigerileg vonz, egyszerűen csak megengedni a tapasztalást.
–
Abban az időben: A farizeusok odamentek Jézushoz és megkérdezték: „Szabad-e a férjnek elbocsátania a feleségét?” Próbára akarták ugyanis tenni. Ő azonban kérdéssel válaszolt: „Mit parancsolt nektek Mózes?” Azt felelték: „Mózes megengedte, hogy válólevelet írjunk és elváljunk.” Jézus folytatta: „A ti szívetek keménysége miatt írta nektek ezt a parancsot. Isten azonban a teremtés kezdetén férfit és nőt alkotott. Az ember ezért elhagyja apját, anyját, a feleségéhez csatlakozik, és ketten egy test lesznek. Ettől kezdve többé már nem két test, hanem csak egy. Amit tehát Isten egybekötött, azt ember ne válassza szét.” Otthon tanítványai ismét megkérdezték őt ezzel kapcsolatban. Ezt válaszolta: „Aki elbocsátja feleségét, és mást vesz el, házasságtörést követ el ellene. Ha pedig a feleség hagyja el férjét, és máshoz megy, házasságot tör.”
Mk 10,2-12
Öröm, ha megosztod!
