… a Nő nem választ, mármint CSAK a kérők közül … írtam erről nemrég … hogy a Nő vár … és sokan reagáltak örömmel, hogy tudták ők, hogy várniuk kell, de mért nem jön már a Férfi … a válasz egyszerű … mert becsapják magukat … a Nők nagy része ugyanis nem Nő … még … hanem önfejű királylány … aki „tudja” a célját, sőt, követeli … Nővé azonban az lesz, csak az lehet, aki önfejűsége sötét erdején, annak következményein előbb átmegy … az ellentétek megtapasztalását senki nem úszhatja meg, a Nőknek is el kell tévedni, mert a Fény csakis a sötétség hátterén látszik, amihez saját valódi tapasztalás kell, a sötétségről, hogy a Fényt értékelni tudjuk … ez van … a Nőnek tehát először igenis választania KELL … magát, a vágyait … hogy a nemválasztáshoz, tehát a váráshoz eljuthasson … szeretjük azt hinni, hogy fekészültünk, hogy nem kell több fájdalom … de a világ az Igaz … ha tehát nem történik, amit várok, akkor nem vagyok rá készen … ha ráadásul közben egy csomó, ismétkődő kísértés ér … ami vonz is, de mégsem merem … akkor azzal dolgom van … még … dolgom, úgymint tanulság … a várakozáshoz nagy alázat kell, de igazságot elhazudni nem alázat … hanem csak hazugság … önbecsapás … ha vágyom valamit, ha kísért, ha vonz, ha félem, akkor az Igazi Alázat szembenézni, felvállalni, belevágni … és tánciskolába menni, igenis, sőt, választani, ott, akit akarok, annak ellenére, hogy azt képzelem, hogy már tökéletesen tudok, hogy már Nő vagyok, hogy már csak várok … EZ az igazi alázat … ugyanis lehet, hogy tévedek … sőt, biztos … mert a világ rendje, hogy amire felkészültem, az történik is velem – ha tehát valami nem történik, ha az Igazi nem jön, az csak egy dolgot jelenthet: hogy még nem időszerű, tehát még nem készültem fel … és erre egyetlen valódi válasz van: szembenézni … és elfogadni, ami viszont érkezik … toronyszobából LE, mezőre KI … gyakorolva tanulni.

A világ az időszerű leckék összessége.

… melyek az általam vágyott, sőt, azon túl is, a nekem legjobb eredményekhez vezetnek, de általam előre beláthatatlan úton … ha tehát egy bizonyos helyzet ismétlődik, akkor abban még tanulság van … számomra … passzolhatok, halogathatom, bármeddig, de addig nem fogok tudni tovább lépni, míg fel nem fedezem … az Igazságot, amit az rólam tanít … tanítana, ha hagynám … a világ ugyanis igenis bölcsebb nálam, a Rend hatalmasabb, és értem van – a kockázat vállalása nélkül azonban nem derülhet ki a tanulság … bele KELL tehát vágni abba, ami kísért és vonz … amitől félek … csak így fedezhetem fel … sőt … mint minden tánciskolában, itt is fizetnem kell, hogy gyakorolhassak … ami itt sem kellemes, fizetni ritkán kellemes, de megéri a leckét … még így is, hogy a világ legnagyobb értékű pénznemével, könnyekkel fizetek … ez van … jó elfogadni … hogy nem vagyok kész, bármit is képzelek, ha az nem történik … hogy ritka a Férfi, igen, de a nők messze túlnyomó többsége sem Nő … még nem … a Nő a nemválasztás felé tart, de a vágyak elhazudása NEM egyenlő a nemválasztással … a Valódi Nő nyugodt … Vár … ami azonban NEM önmaga elfojtását jelenti … aki magát elfojtja, attól még nem lesz Nő … épp NEM nő, hanem durcás királykislány … hiperérzékeny, büszke, lobbanékony, sőt, robbanékony, időnként depressziós,  mindegy … Társként alkalmatlan … amint a hisztis királyfi is, ugyanígy … gyakorolni kell … soha nem tanul meg táncolni, aki nem gyakorol … aki pedig már tud, azt felkérik … azzal arányban, és olyan táncra, ahol tart … mindenkit … garantáltan.

Gyakorlás a kulcs.

… adni a kezem, amikor kérik, amikor érzem, a nem késznek is, sőt, épp neki, különösen, ha ismétlődik a típus … mert valami bennem vonzza, valamihez még tud kapcsolódni, valamit még nem fedeztem fel … nem lesz többé hová, amint a tapasztalás által bevilágítok … gigantikus alázat … ami előtt választani is KELL, előbb, felvállalni a választást, amit ÉN akarok, és íjászatban, karrierben, diplomák számában megmutatni, „lenyomni” az önjelölteket … hogy a nemválasztáshoz, a Váráshoz a Nő eljuthasson … fontos ez … hogy meg KELL élni a boszorkányt és az amazont is … tehát a hatalmával, az erejével, a bájával, az ügyességével, a bölcsességével visszaélő, mert azokat önközpontúan használó női szerepeket, előbb … megélni … átmenni rajta … mert tapasztalva éghet csak ki … csak így … miután TAPASZTALATAM, hogy nem vagyok boldog a vágyaim kiélésében, az önkényben, a hatalomban, csak utána léphetek tovább … elfojtható, igen, de óriási veszély, mert vonz, vonzani fog, életem végéig, és én is a típust, aki ehhez bennem kapcsolódna, kísért engem, és idővel egyre jobban … kockázat, instabilitás, futóhomok … véglegesen csak megtapasztalva hagyhatom el azt, ami nem vagyok, mint Péter … aki kősziklává háromszori megtagadás után lett … a játékból, a bukásból tanulunk, csak így tanulhatunk … hogy szenvedés? … hogy nem akarsz már többet? … persze … én sem … és lovagolhatok ezen, verhetem az asztalt, hogy nekem JÁR a kész, hisztizhetek, bezárkózhatom, vagy elfogadhatom a tényt, hogy magam sem vagyok az … a tényt és a tapasztalást, amit az időszerű kérő hoz, és további, ismétlődő kérők, újra és újra, amíg bele nem megyek …

Az iskola a megadásig tart.

Szeretjük a nagyobbnak megadni magunkat, különösen Nőként, Mestert vágyunk, aki ért – az Igazság azonban, hogy a találkozás pillanatában a férfi épp kisebb, és nem ért, sőt nem is kell értsen … aki a Nőt mindenben érti nem lehet a Társa, hanem az tánctanár … hoppá, igen … Társ csak az a férfi lehet, aki NEM ért, nem mindig, nem mindent … ez így van … mert együtt születünk, a Férfi a Nő által – a Nő a Férfi segítése által … tehát a férfi kisebb, sőt, sokkal kisebb a találkozáskor, mert még lehetőség „csak”, báb, esetlen táncos, szobor a márványtömbben … és a Nő alázatán, erején, kitartásán, belé vetett Hitén múlik, hogy lesz-e sokszorosan nagyobb – hogy együtt Hatalmassá leszünk-e … nincs Férfi Nő nélkül – amint Nő sem Férfi nélkül … az iskola megadásig tart … férfiként az Ügynek, ami a dolgom – Nőként a szolgálatban lévő Férfinak … ez van … és ehhez át KELL menni a vágyakon … sűrű sötét erdő … a boszorkányon és az amazonon is tehát … hajrá! … karriert építeni, asztrológiát tanulni, bölcs tanácsokat adni, elbűvölni, élvezni, jógázni, futni, utani … igen, CSINÁLD! … tapasztalni kell a zsákutcát, az Űrt, a hiányt … amit csak a megadás tölthet be … csak így, magam megadva hasznosulhatok … a Nő vár, mert bízik … a Rendben, a Jóistenben, a Férfiben, a Táncban … Bízik … már nem fojt el … a Nő vállalja magát, így nyugszik, egyre inkább, meg … derű, Fény, erő … a mosolyában, a szemében … a Nő Látszik … sugárzik ugyanis … és a Férfi Látja … ami a tánciskola vége – és A Tánc kezdete … komolyan csak a Nő választható … aki háborog, még nem Nő … a Tánc új korszak … és kihívások bár maradnak, de innentől már nem kell partnert cseréljünk minden hullámvetés után, mert már nem megyünk rá, mert már nem szerepek játszmák és egók mérkőznek, már nem háborúzunk a kontrollért, már nem tapossuk le egymást … ugyanis megadásban vagyunk, mindketten … funkciónk szerint … Látunk … egymást … Istent, a Rendet, Egymásban és a Világban … ma még kevesek jutalma ez … SOK tapasztalás az ára, könnyek, igen … de csak az nyerheti el, aki vállalja … és érdemes, tanusítom … bár még csak a küszöbén vagyok, magam is – de már így is érdemes, már az eddigi út is az volt … tanusítom.

Bővebben: Férfi – Nő – Szerelem beszélgetés.

Share on FacebookTweet about this on TwitterEmail this to someone Öröm, ha megosztod!