… mert a Sűrű Sötét Erdő valójában játszótér, a Lélek pillangójának Bábja, Iskola, ahova a feladatommal, pontosabban a feladatom megoldására akalmassal ELLENTÉTES viselkedési módot követve jutok … oka tehát egyedül bennem, mindaz, amit „rosszul” csinálok … és igen, addig mélyül, tehát a helyzet addig „romlik”, amíg ezt folytatom … a Nő az Erdőben dönt, kezdeményez, választ, megpróbálja, Harcol, mert meg akarja oldani, erőből – a Férfi pedig Vár, és meditál, és passzív, és nem áll ki, mert majd az idő megoldja, és a háborút egyébként is „meghaladta” már … és nem … NEM sikerül, egyiknek sem … és ez JÓ … NAGYON jó a fordított szerepet, megoldási kísérletet, annak a csődjét megtapasztalni … mert szubjektív halálhoz vezet … a tapasztaláson keresztül … addig hiszem, hogy működhet a kényelmesebb, mert kevésbé kockázatos út, amíg meg nem próbálom … vicces ez … a Nőnek kezdeményezni, a Férfinak várni KEVÉSBÉ kockázatos, a Férfi tehát az erdőben vár, bóklászik, látszólag halad, valójában el sem indul, miközben állítja, hogy nem hogy az irányt, de az összes lépcsőt tudja – a Nő pedig megold, és intéz, és rohangál, de Irány, tehát valódi eredmény nélkül, körben … szép ez, nagyon … mert nem … NEM működik … de hogy ezt elfogadjam ahhoz előbb TAPASZTALNI kell, hogy nem … amihez pedig ki KELL próbálni.
Az erdő lényege önmagam megtévesztése.
Veszélyes, mert könnyű, tehát képesek vagyunk SOKÁ csinálni … férfiként például könnyű azt hinni, hogy leszámoltam a szüleimmel, a pénzzel, a királysággal, mindennel, jól elleszek én itt ebben a kis erdei házban, gazdálkodom, vagy vándor zarándokként majd ajtóról ajtóra zörgetek, esetleg helyi pénzt csinálunk, meditálunk sokat, és csak idő kérdése, fog ez működni, hiszen erre tart a világ, majd megérkezik a többi ember is … idővel … csak ki kell várjam, és akkor milyen boldogok leszünk majd mind … hihetem ezt … könnyű, mert van benne Igazság … hiszen gazdálkodni NEM rossz – szép küldetés, sőt, Hivatás … annak, aki gazdálkodni született … ahogy a sitt hordással sincs baj, klassz, hogy el tudom végezni … van benne Igazság, de az ÉN Igazságom-e? … másképp: EZ-E A DOLGOM? … valóban a földművelés-e a legnagyobb tehetségem, amivel a világnak a legtöbbet adhatok? … ha igen, ha LELKESÍT, akkor remek, csináljam … de a többségünknek NEM az … sokan évekre rejtőzünk „hasznos” szerepekbe, amikben látszólag jók is vagyunk, miközben TUDJUK, hogy NEM EZ a Tehetségünk, Dolgunk … hazugság, önbecsapás … sőt, közben mások munkáját is elvesszük, mert ugyanis VAN, akinek a földművelés, a kőműves munka, vagy a bármi, amibe én csak rejtőzöm valóban A művészete.
Másrészt nem baj ez sem … ÉR eltévedni.
… sőt … ÉR-tékes eltévedni … SŐT … el KELL tévedni … meg KELL tapasztalni, SAJÁT tapasztalat kell a fordított szerepekről, részben, hogy belássam, saját bőrömön megszenvedve, hogy fordítva nem működik, részben, amiről még nem esett szó, hogy jobban értsem a másikat … Én … hogy SAJÁT tapasztalatom legyen férfiként arról, hogy mosogatni, takarítani, a másikat figyelmesen meghallgatni, bíztatni, bátorítani, hinni valakiben KOMOLY MUNKA, basszus … ami nem szenvedés, mert öröm, de munka is, keményen … Várni, Figyelni, Rendelkezésre Állni NAGY szolgálat, felelősség, amit művészet jól csinálni … nem tudtam korábban ezt, értékelni sem tudtam tehát, amíg magam nem csináltam … és fordítva is … Ügyet választani, és munkatársakkal szövetségben JÓL szolgálni, hogy az értéket adjon, de úgy, hogy közben az én értékem, és enyéim érdekei is megjelenjenek, legyen vacsora és fedél és meleg – szintén KOMOLY MUNKA, ez IS … Kezdeményezni, Dönteni, Lépni, Irányt adni, Vezetni, Képviselni, a világban Harcolni szintén NAGY szolgálat, felelősség, amit művészet jól csinálni … tapasztalva érhetjük csak meg, csak így értékeljük, ezért, hogy az emberiség nagy része ma erdőt jár.
Az Erdő értéke a tapasztalás.
Az erdő félelmetes, és sötét, és érthetetlen – de ÉPP EZ a lényege … hogy nem kell érteni … hanem épp nemértést gyakorolni … tehát CSINÁLNI, amit nem értek … CSINÁLNI, amit érzek … az erdőben NEM látok kilométerekre, NINCSENEK templomtornyok, az Iránytű is megzavarodik, csillagok sem látszanak … hanem a megérzések vannak … CSAK … és az érzéseket, a belső Hangot, a mindenkiben élő Mestert követve újabb és újabb tisztások, patak, madárka, sok, sok VÁRATLAN csoda … tapasztalatok … NEM kértem, nem EZT kértem, csak kapom … és tiltkakozhatok, vagy észrevehetem, hogy értem vannak, hogy gazdagszom általuk … az Erdő értke a tapasztalás … tánciskola … saját tapsztalatból fakadó tanulságok … amit TAPASZTALTAM, csak azt értem … az érettség NEM korfüggő, tapasztaláson múlik … amiből megértés, elfogadás, értékelés születik … az Erdő erről szól … új tapasztalatok … csináljuk, amíg bele nem halunk … én például voltam kedves, aranyos, mosogató, vasaló, türelmes társ … igen, valóságos NŐ, férfi létemre … és most, hogy MÁR VOLTAM, most egyrészt nagyon értékelem, amit eddig nem, másrészt NINCS többé más lehetőségem, mint a Férfi ÚT, az önfelvállalás, a Harc … nők esetében ugyanez, aki a karrierbe és/vagy a nagy bölcsességbe MÁR belehalt képes a valódi odaadásra, értékeli a Férfit.
Az erdő Ajándék.
- Mert tisztázni segít … épp a látszólagos káosz által … el kell vessem a térképeket, az iránytűt, a navigációt, hiszen az Erdő azok nyilvánvaló csődjét is jelenti … azok, a „racionális”, a „biztos” módszerek hoztak ide … el KELL vetni őket … hogy mi marad? … az irracionális, a lászólag kockázatos marad … az erdő törvénye NEM GONDOLKODNI … meghal, aki gondolkodik … hanem lépni, ösztönből, érzések mentén, lehetőleg EGYÁLTALÁN NEM goldolkodva … az erdőben gondolkodni a legrosszabb … fa tövében, magányosan ülni, utat kémlelni, lehetőségeken merengeni, múlton tépelődni, „mi lett volna / mi lenne ha”, miközben sehol senki, és látni sem lehet, kiszogláltatva, egyedül, „szörnyek” között, a sötétbe … menni ennél CSAK jobb lehet, BÁRMERRE … Lépni … az ösztönök segítenek … a KÜLSŐ világ erdejében csapást csak az talál, aki BELÜL megadja magát, aki követésre vált … ez van … a zavaros szerepek tisztázása zajlik, mint a jég a Dunán, és kemény válságok szorítanak az erdőbe, a Víz alá, a Lélek mélységeibe sokakat … mindenkit, aki ellenáll … mások már kifelé jönnek … Férfiak és Nők az erdőben születnek … de ehhez előbb el KELL tévedni … a Sűrű Sötét Erdőben, belefáradni a próbálkozásba, a ló fordított megülésébe … leesni, IGEN, összetörni magam … elfogadni, hogy nem tudom megoldani, megfordulni a lovon, követésre váltani … és AKKOR ritkulnak a fák … azonnal … aki magát megadja, kijut … nem feladni, azt sose, de megadni magam, elengedni, hogy én tudom, hogy én tudhatom, hogy megoldom, hogy megoldhatom, hogy értenem kell, ami történik … nem kell … csak BÍZNI … a Rendben, tehát magamban – magamban, tehát a rendben … Bízni és Követni … a megérzéseimet … megadni magam … ez minden … a „megvilágosodás” … hogy ELÉG vagyok … elég ha VAGYOK.
- )
Öröm, ha megosztod!
