… ez van, ez A két lehetőség a Férfi útján, és még csak nem is tudatos a döntés … történik … mai izgalmas megértésem, hogy korszakonként változik, hogy kire hallgatok, hogy az intimitás legbelső körében ki tartózkodik … sőt … a korszakváltás lényege épp ez … a szülők, a szocializációs minták után, a kalandozásaim első idejében SAJÁT magam voltam a Vezetőm … hoppá, a királyfik hármassága a személyiségemben … EZ a legidősebb, először ő volt … a NAGY Egó, az azt hiszem, hogy én tudom, én megoldom, de ha nem, akkor elveszem korszak … totális öntörvényűség … ami NAGYON fontos … hogy NEM sikerült, sőt rámomlott … meg KELL tapasztalni … bele KELL halni a nagy majdénmegoldomba … és utána is csak a második Királyfi következik, aki a bizonytalan … az ezoterikus, a spirituális, a megoldást belül kereső, rejtőző, magát fel nem vállaló széplelkű, aki MÉG MINDIG a majd én megoldom, csak most másképp, belül, másnapra megvilágosodva, földet művelve … ő az erdőben eltévedő … ami szintén NAGYON fontos, el KELL tévedni, ami a MÉLYPONT, ahol feladom, hogy ÉN megoldom … és csak ezután jön a legkisebb … aki már tisztában van azzal, hogy nem oldja meg maga, alázatos, aki segítséget AD, KÉR és/vagy ELFOGAD … sokszor megfigyeltem ezt … csak, aki leért, csak aki becsapódott már, csak annak nyílik meg az érzékenysége, csak az képes segítséget fogadni, másokra hallgatni, újat próbálni, Bízni …
és ekkor érkezik a Vezető
MINDENKINEK érkezik, de nem mindenki választja … mert sosem úgy néz ki, mint várnánk … pl. törpe, vagy róka, vagy ellenséges velem, de mindenképp irracionális, kockázatos, és NEM értem … sokan nem választjuk … gyakran nagyobb alázat kell hozzá, mint ami rendelkezésünkre áll … a Vezető egyébként is történik … nem tudatos választás … valaki vonz, nem értem, mintha fénylene, és megadom magam a vonzalmamnak, vagy racionálisan lehülyézem magam, tovább megyek, még jobban eltévedek, míg megérkezem egy házikóba … tehát a Boszorkányhoz … nem tudatos döntés … viszont EZ a második korszak közepe, és az élet útjának fele, a Sűrű Sötét Erdő közepe, a mélypont … a legkisebb királyfi ezután születik, de nem azonnal … Vezető vagy Boszorkány, gyakran hosszú idő még, míg megadom magam neki … míg az ÉN AKAROK belehal a kudarcai sorozatába … napok, hetek, hónapok, gyakran évek … a legkisebb királyfi az erdei ház kiszolgáltatott magányában, vagy a Vezető szelíd elfogadó jóságában születik … AMINT nem tőle várom … amint belenézek a tükörbe
minden Vezető Férfi, minden Férfi Vezető
… Boszorkány pedig, avagy Tündér, mindegy, aki Női hatalmát élvezve, azt alá nem rendeli … tegnap írtam erről … a Vezetőnek önként adom meg magam, követem … régebben a háztartásában élve dolgoztam az irányítása alatt, ma pénzt adok … mindegy … a pénz vagy a szolgálat van és fontos … annak kifejeződése, hogy én el- és befogadlak Téged, a Te szavaidat, idődet, figyelmedet, mint érték, Vezetőmnek választalak, igényt tartok rá, áldozok érte … csak annak lehet vezetője, aki megteszi ezt – aki nem, az szükségszerűen a Boszorkányhoz jut … ami nem baj … a Boszorkánynál is fizetünk, csak nem előre, hanem utólag … mert a Boszorkánytól meg KELL szökjek, ami nagy ERŐfeszítés … de mindegy … ugyanazt tanulja a vándor Legény a Vezető, vagy a Boszorkány által, és az ára is mindenképp megvan … egyik esetben a Vezető felé áldozok, közvetlenül, a magaméból, önként – a másik esetben gyengülök, függő helyeztbe kerülök, míg ki kell törjek, vagy meghalok … mindegy … én a Boszorkányokkal zsúfolt utat jártam, és engem most Vezetőként használnak, Legények és Leányok is … de ez mindegy … fontosabb, hogy VAN tovább … az erdőből kijutva ugyanis el KELL hagyni a Vezetőt … a Boszorkányt legyőztem, a Tündér elköszön, Gandalf hazamegy … mert már nem kell … többé NEM KELL külső támasz … a legkisebb királyfi az Országát akkor nyeri el, amikor átvált … a Férfi BELÜL támaszkodik.