Szeretett Mind!
Meghatározó tapasztalatom, hogy a vetkőzés a kulcs. Vetkőzés nélkül nincsen kapcsolódás – minél bátrabban, érthetőbben, őszintébben, emberibben merek vetkőzni, annál biztosabban van. És kész. Ezen múlik az élet szerintem.
Egy nagy közös hibánk – alapvető, az öntudatból fakadó emberi tulajdonságunk –, hogy eltúlozzuk a saját jelentőségünk, tehát mások ítélete félelmetes, tehát félünk csupaszok lenni, hanem helyette állatbőrökkel és rongyokkal és szavakkal… hazugságokkal takargatjuk magunkat.
A takargatás ellentéte az igazság-önmagunk bátor mutatásának, a takargatás póz és szerep és színház, a takargatás önmagam imádata, ami eltávolít másoktól, tehát elmagányosít.
Értem, hogy a takargatás csökkenti a kitettséget, és megvéd az időjárástól, de LÁSD, hogy erre csak akkor van szükséged, annak van szüksége, addig van szükség, ha-aki-amíg egyedül akar(sz) lenni.
Öntudatos takargatás helyett kapcsolódást ajánlok!
Az önközpontúság meghaladásának egyedüli általam ismert, bizonyosan működő módja a magamról való megfeledkezés, aminek feltétele a bátor vetkőzés.
Párkapcsolatok, baráti körök, munkahelyi közösségek mind “szexkapcsolatok” végül, mert a katarzis alapja a bevonódás-önátadás, aminek kulcsa az egymást kiegészítően – igen: egymásba hatolóan, értsd: egymásban felelősséget vállalóan – szoros emberi kapcsolódás, ami meztelenséggel arányban megy.
Vetkőzz bátrabban!
Mondhatnám, hogy mozgalmat hirdetek, de nem lenne igaz, mert (1) évekkel ezelőtt meghirdettem már, (2) nem elég népszerű a meghívás, túl sokan félnek.
Vetkőzz bátrabban!
Közösségünk új mottója ez.
Várunk, segítünk, jöhetsz!
Hálával,
Joós István
–
p.s.
A héten volt a születésnapom, mely alkalomból
– megint írtam egy cikket a világ állapotáról
– indítottam egy új Facebook oldalt
– és egy YouTube csatornát
Öröm, ha megosztod!