Egy HR konferencián, vezetőknek adok ma, pár óra múlva elő, és tagadhatatlanul izgulok. Annak ellenére, hogy tudom, hogy jó lesz, mert alaposan felkészültem, és a Vezető Útja megfogalmazásban immár a korszakos rendszer, a mondanivaló is érthető, nekik is az lesz – izgulok, mert Continue Reading
Az élet útjának felén tapasztalható legmélyebb pont egyik sajátossága, hogy nem egyszerűen csak keserű, de szürreálisan sötét, sőt nem megoldható, mielőtt szürreálisan sötét lenne, mert pontosan a sötétség tarthatatlanságából fakad a megoldása. És ezt tapasztalni kell. Mindenkinek a saját bőrén, amiből aztán pánik-szerű rohammal fordulunk mégis egymás felé az aljára leérve, mert az ember a saját arcát látja a tükörben is meg, hogy Continue Reading
Valóban nincsen más mód, mint megbocsátani, és nem mert az embert az Atya valaha elítélné a keményszívűségéért, hanem, mert magunkat rekesztjük sötétségbe, ha a haragot tartunk. Nagyon fontos ez. Hogy a harag szikla a lelken, harag által terhelt lélekkel Continue Reading
Volt már a parancs fontosságáról szó, node, helyesen hogyan kell, helyesen hogyan lehet. Mert nem ráparancsolva. A küldeni fogalom nem egyszerűen csak azt jelenti, hogy ráparancsolok, hogy menjen, hanem azt jelenti, hogy a másikban Continue Reading
Az emberek nagy része vallástalan. Hogy mit érdekel engem? Hát, csak annyiban, hogy nekem hitem van. Sőt. Nyugalmam van, ami bizonyosságból származik, ami tapasztalatok alapján érkezett, és jó így éljek. Korábban nem így volt. Mely okból Continue Reading
Másoknak segíteni nagyszerű, de muszáj el is menni. Aminek az egyszerű oka, hogy akiknek én segíteni tudok, azok engem nem értenek, nem annyira mint én őket, nem annyira, hogy Continue Reading
Fura dolog ez, de ellentétben azzal, amit gyermekkorunkban tanulunk “árulkodni” mégis fontos, az árulkodó ember nem feltétlen “jófej”, viszont bizonyosan hasznos. A másiknak és a Continue Reading