Egészen, nagyon, magam számára is döbbenetesen meglepő dolgot cselekedtem a héten, ugyanis kitettem az ÉNAKADÉMIA oldalra egy Bevezetés Istenbe című programot. Online tréning, két előadás és feladatok, összesen hét, bárkinek, aki Isten témában orientációnak örülne, ugyanis az utóbbi időben kivétel nélkül mindenkivel, aki eljön hozzám, beszélünk végül Istenről is. Hiányt érzek e téren, és egy ideje tapasztalom, hogy van mit adjak – felvállaltam tehát.

Megtalálod ott.

Másrészt előadni voltam tegnap Veszprémben, nagyon jó volt, és a fejemre esett közben egy vas fogas. A kampós része, rámdőlt. Közönség kiált, az arcomon forró áradat. Vér. Az előadás közepén. Mikor, igen, Istenről kezdtem beszélni épp. A folytatást nem akadályozta, a jelenlevők azonnal elláttak, még ragtapasz is volt, de Kemény. Nagyon. NAGGYON kemény élmény ez most, nekem, aligha dolgoztam már teljesen fel, de a tény röviden, hogy én tanuságot teszek, a személyes Isten, sőt Háromság képemről, bátran,

és aztán a vér.

Harmadrészt a mai evangélium. Ismétlés, nehány hete olvastuk már, ugyanezt, írtam is hozzá, és most újra. Hmm. Az én testem a világ életéért. Mondja. Azt nem, hogy bűneink miatt, vagy a bűneinkből, vagy semmit a bűnökről. Hanem CSAK azt mondja, hogy -ért. Hogy értünk. Fontos különbség ez, alapvető pont. Hogy bűneinkből váltott minket Jézus, kellett minket megváltani, mert annyira semmirekellők vagyunk, vagy a teljes emberi élet zárásaként, a megváltás, az örök élet útját bemutató példa utolsó mozzanata volt a magamat adom másokért.

Nagyon nem mindegy.

Negyedrészt egy tegnapi kérdés, hogy remek, hogy a férfinak a világban a Dolga, hogy este nem mindig van a nőre figyelme, sőt gyakran neki magának kell még segítség, hogy a nőt más nők kell tehát értsék, de hol vannak ilyenek? Legfontosabb kérdés, mert a világ fő baja, az egyetlen igazi probléma, hogy a férfiak nem tudják a Helyüket, amiben a nők dolga segíteni, akiknek ugyanerre szintén szükségük van. Hmm. Kb. az emberiség sorsa múlik ezen, hogy a nők a funkciójukat megértve minél többen a helyükre álljanak, amihez MUSZÁJ az őket támogató közeg. Hol van? Jogos. Fontos. A válasz pedig egyszerű:

Ahol kiállsz!

Ez a válasz, ez minden, ennyire egyszerű, és ennyire, igen, nehéz. Női közösségek az óriási hiány, ami csakis úgy változik, hogy Te, aki ezt most olvasod megadod magad annak, hogy Van, igen, Dolgod a többiekkel, mert Tudsz nekik adni. Legfontosabb. Ez. Másrészt MAGAD is csakis így léphetsz tovább, a Hölgy után Világszép korszakba, hogy rendelkezésre állsz. Más nőknek IS. Lenyűgözően fontos. Szívesen segítünk, módszer is van, és segédeszköz, közös felkészülés, ha gondolod, de a lényeg a kiállás, hogy igenis tanúságot kell Neked is a magad útjáról tenni, idővel mindenképp, még ha véres is lesz esetleg közben a fejed. 

Abban az időben így beszélt Jézus a zsidók sokaságához: „Én vagyok a mennyből alászállott, élő kenyér. Aki ebből a kenyérből eszik, örökké élni fog. Az a kenyér, amelyet én adok, az én testem a világ életéért.” Vita támadt erre a zsidók között: „Hogyan adhatja ez testét eledelül nekünk?” Jézus így felelt nekik: „Bizony, bizony, mondom nektek: Ha nem eszitek az Emberfia testét, és nem isszátok az ő vérét, nem lesz élet bennetek. Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak örök élete van, és én feltámasztom őt az utolsó napon. Mert az én testem valóban étel, és az én vérem valóban ital. Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, az bennem marad, és én őbenne. Amint engem az élő Atya küldött, és én az Atya által élek, úgy az is, aki engem eszik, énáltalam él. Ez az égből alászállott kenyér! Nem az, amelyet atyáitok ettek és meghaltak! Aki ezt a kenyeret eszi, örökké él!” Így tanított Jézus a kafarnaumi zsinagógában.

Jn 6,51-59

Share on FacebookTweet about this on TwitterEmail this to someone Öröm, ha megosztod!