A báb, sőt a hernyó is pillangó, lényegét tekintve, valóságosan az, még ha időnek is kell még telnie, hogy akként is nézzen ki, hogy repülni tudjon, hogy maga ezt megértseés ugyanígy vagyunk mind és valóságosan szentek. Sőt. Pontos instrukció is adott, hogy gyakorolni mit érdemes, ha gyorsítanál. Ez minden. Számomra. Minden tanítás lényege ez, hogy egy vagyok, még ha nem is értem, még ha nem is hiszem, magamat a „ki vagyok” kérdéssel marcangolva bizonyíték erre nincsen, viszont azonnal tapasztalja, aki magából kifelé fordulva bármit csinálni kezd. Munka, igen. A bábból magunkat kirágni munka, és akkor sincsen a feladat kész, mert repülni is munka, szentnek lenni munka, de valóságos lehetőség.
–
Abban az időben: Jézus látva a tömeget, fölment a hegyre, leült, tanítványai pedig köréje gyűltek. Akkor szólásra nyitotta ajkát, és így tanította őket: „Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa. Boldogok, akik sírnak, mert ők vigasztalást nyernek. Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet. Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert ők kielégítést nyernek. Boldogok az irgalmasok, mert nekik is irgalmaznak. Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják Istent. Boldogok a békességszerzők, mert őket Isten fiainak fogják hívni. Boldogok, akiket üldöznek az igazságért, mert övék a mennyek országa. Boldogok vagytok, ha miattam gyaláznak titeket és üldöznek, ha hazudozva mindenféle gonoszsággal vádolnak titeket. Örüljetek és ujjongjatok, mert nagy lesz a ti jutalmatok az égben!”
Mt 5,1-12a







