Jó volt ezt tapasztalni, Caminon sétálva, ahova az egész világ odagyűlik, Európa, Amerikák, Ázsia, Kína, Ausztrália, Új Zéland, Afrika, minden náció, lengyel földművestől perui kispapon át az amerikai nagyvállalati vezetőig, és mégse, senkinek nincs mindene meg. Hanem küzdenek. Mind. Szellemi, lelki vagy anyagi téren. Mindegy melyik, mert a hiány, kihívás, csapás, kínlódás egyforma, emberi. Jó volt ezt látni. És azt is, hogy mennyire lehetőség is a kihívás, mindenkinek, Lecke, mindenkinek Saját Lecke és jó okkal épp az, kívülről gyakran nyilvánvaló, hogy a kihívás irány és ösztönzés, Tér fejlődni, növekedni, értékes nagyon, amin bár háboroghatok, de értem van és abszolút nem, sosem igazságtalan, hiszen mindenki másnak is éppúgy van, lelki vagy fizikai vagy szellemi téren, de van, minden embernek, sőt, csudába is, az Élet lényege épp ez, az újabb és újabb válságok, ami csak kihívás, ami lecke, ami lehetőség, ami ösztönzés tapasztalni, nőni, előre lépni. Helyes tehát, igen a Hála, az ima, nem hogy tűnjenek, de hogy maradjanak a kihívások, mert amikor elmúlnak, az a halál, akkor a játéknak is vége.
… egy vagyonos zarándoktársamról jutott ez eszembe.
Akit irigyeltem, miután megismerkedtünk, picit. Amerikai nagyvállalat csúcsvezetőjeként lett milliárdos, stramm, jókiállású férfi, a strukturáltság mintaképe, de szenved, mégis, sőt. Szenved. Hiába a vagyon, a Helyét, a Dolgát, az Ügyét, a Lelkesedését, a Hivatását nem találja, és így persze magánéleti harmóniája sincs meg, miközben a mélységtől láthatóan erősen tart, de elkerülhetetlen lesz, nyilván, a Férfi útján tovább, a válság mélypontján át, ahol a látszólagos biztonság, a pénz nem segít, sőt, többlet kínokat okoz majd. És persze, hogy jól van így. Katonának nevelték, jazsuiták, a rakoncátlan kamaszt regulázva, aki rendszerekben innentől hatékony kerék lett, de önmagát kissé elvesztette. Majd megtalálja, vagy sem, mindegy. Az árat mindenképp megfizetjük. A többletből. Érdekes ez hogy amiből többlet van, abban fizetünk. Mind. Senkinek nincs mindene meg.