Menu Close

Én Vagyok

Mit Tennél, ha nem félnél?

Egy Férfi VAN.

… születőben … minden hím egyedben, AZ univerzális, a FÉRfi, a TÉR fia, aki a Teremtés részese, Alkotó, Méltóságos, Erős, aki Ura a világnak, aki MINDENT képes az általa választott és őt választó királynőnek megadni, MERT megvan az országa, tehát Ügye, MERT megvan a funkciója, tehát magát alárendeli, TEHÁT szolgál … ezért tűnhet Joós István ismerősnek, akár vonzónak, akár lelkitársnak … mert átfénylik időnként rajta, különösen írásokban, ÉN, a Férfi … aki IGEN, a Társad, akit érzel, akit jól érzel, aki bontakozik, az univerzális FÉRfi, aki MINDEN hím egyedben születőben van … ér tehát Joós Istvánhoz vonzódni – DE kötődni felesleges … Joós István csak eszköz, egy a sok milliárd között, akinek megvan a funkciója és keresztje, külseje, hangja, fellépése EZÉRT ilyen, hogy FIGYELJ rá, hogy nyitott legyél irányába, de a lényeg NEM a csatorna … a lényeg az ÜZENET … hogy MINDEN hím egyedben benne a lehetőség … a FÉRFI … mint szobor a márványban … EZT fontos észrevenni … hogy az Amazon kardja jobban hasznosul, amint megérti, hogy szobrász, a kard véső, sőt, véső sem kell, szavak elég, SZÓbrász, művészet ez, halk suttogás, hit, bizalom, kibontakozni segít, ami VAN, azt, mert Ő Látja, a NŐ … Lát … előbb Lát, mikor még magam is alig hiszem … azonnal Látja … hogy ÉL az a márványtömb, belül, MINDEN fiúban ott a Férfi, mint bábban a pillangó, erőltetni nem lehet, magát kifejezni nem képes, még nem, mert VASTAG a kő, és HIHETETLEN, hogy bárkit érdekelne ez a rettegő gyerek, akinek NEM SZABAD érzelmeket mutatni, mert ÍGY VAN IDOMÍTVA, tehát fél tőlük … ezért nem ért, ezért nem képes kimondani, EZÉRT hisztis … mert kisfiú … mert valóságosan az, mert fiatal, mert gyerek, aki felnőtt testbe szorult, akitől felnőtt viselkedést várnak, miközben releváns mintája alig van, hiszen apáinkat meg kell haladjuk … EZT tessék észrevenni … hogy ÚJAT hoz, hogy NEHÉZ neki, hogy SEGÍTSÉGRE, bábára szorul, hogy HIÁBA mondod, hogy nőjön már fel, NEM TUD magától … tessék ezt észrevenni … ezt, és azt is, hogy a hisztis, ide nekem a legjobbat királylányból is CSAK az odaadás által születik a NŐ … amikor MINDEN kincsét a választott, és még nem kész, de a Férfit hordozó fiú elé leteszi … másképp boldog nem lehet, másképp az Emberhez, az Én Vagyokhoz, az Egységhez el nem juthat … CSAK A FÉRFIN KERESZTÜL … tehát CSAK az odaadás útján, a FÉRFI születését segítve, egy olyan konkrét egyed Társaként, aki Téged választ, aki Neked megnyílik – és akit Te választasz, akiben TE Hiszel … PÁRkapcsolat, rész-egész viszony … és, igen, LEHET, hogy ennek ellenére nem nő fel, hogy megfutamodik, hogy nem vállal Téged, tehát magát, hitegetés, hazugság, szeretői viszonyok, bármennyit is tettél bele … ÉS akkor NEM feladni, NEM kivonulni, NEM lemondani a “béna” férfiakról … hanem BELENÉZNI a tükörbe, MEGLÁTNI MAGAD, a leckét ÉS elengedni ami meghalt, kidobálni a relikviákat, elégetni és ELŐRE nézni, LÉPNI tovább az Úton, esélyt adni, kapcsolódni, ÚJRA, mindent megtenni, ADNI, mégtöbbet, BÍZNI, mégjobban … mert CSAK így, CSAK egymáson, CSAK szenvedés által csiszolódunk Boldogságba.

KIRÁLYOK és KIRÁLYNŐK

Vagyunk … mármint az, aki túllép a hisztis királyfi és királylány szerepeken, és őszintén szembenéz az Odaadás és a Bizalom témáival.

3:00 – Hernyó korszak

még kívülre tükröződöm… nincsen belső középpont, paraméterek mentén értékelem magam, amit meghatároz az a közeg, amiben felnőttem…

5:10 – Válság

az anyagi, fizikai világunkat érintő válság érkezik (vagyoni helyzet vagy baleset vagy betegség… mindegy)… nem korfüggő… mindig kívülről érkezik… az első nagy válság elszakadási válság is… születés… fogy a hely, növök, kicsi az átjáró, de nincs más út…

7:03 – ÖNZÉS

Királyfi elindul… kitépi magát megszokott környezetéből…a válság feloldása átalakulás… önfelvállalás… újat engedek be… megjelenik a vágy… kirobban belőlem mindaz, ami eddig nem jutott figyelemhez, nem jutott térhez… elementáris erővel…

9:13 – Báb korszak

radikális szélsőségbe csap át… nagyon öntörvényű, nagyon önző, nagyon szabados, sok esetben szexuális… ez a folyamat új tapasztalatokhoz segít… forradalmi jellegű időszak… amikor azt hiszem, megoldottam az életemet…

10:52 – A Férfi FÉLELMEI legnagyobb féleme magát vállalni… befelé mélyül… érzékenység, odaadás… az eszményi nőt valósítja meg… közben nem találja helyét, munkáját, jövedelmét…

12:30 – Női báb ELLENKEZŐ a) férfi útra lép: amazon, harcos önfelvállalás, siker… b) mindenek anyja … a közös: Ő Irányít, tehát Férfi szerepben van…

De ez NEM BAJ. férfiként és nőként is neki kell menni ezeknek a vágyainknak… hogy megtudjam: nem vagyok bennük boldog

15:00 – Fény az erdőben

amíg azt hittem én majd megoldom, addig csak kavarogtam… feladás = megjelenik a Fény… női minőség… Hogy ez segítő, angyali minőség-e, vagy hogy boszorkány, gonosz, az egyetlen dolgon múlik, hogy én hogy állok hozzá…

17:30 – Nőkhöz érkeznek férfiak

a nő otthon van… a bölcsesség letéteményese mindig női… helyben lévő minőség, bölcs, erős… az irány a vándornál van… a férfi irányt érző minőség… a talalkozás azon múlik, képesek vagyunk-e vélt szabadságunkat feladni, s odaadásba átmenni…

19:20 – BIZALOM a kihívás, a DÖNTÉS: leteszem-e a másik elé a kincseimet?

a nő tényleg jobban táncol… tud-e a nőként úgy kapcsolódni hozzám, férfihoz, hogy a hitét és a bizalmát érezteti, nem pedig azt, hogy milyen béna vagyok… ha ez sikerül, én egyre jobb leszek… DE ehhez be kell engedjem… képes vagyok-e férfiként teret adni a lelkemben… férfi nagy kihívása… a nő kihívása, hogy mer-e bízni…

21:00 – A férfi soká nem tudja kifejezni magát – KŐTÖMB

a márványtömbben van a szobor, a Férfi, amit én sem hiszek el magamról… egyedül képtelen vagyok magamat kifaragni… ráadásul köztem és a világ között márvány… félek…

22:30 – A nő SZOBRÁSZ

képes-e a szobrász, ez a fantasztikus amazon, elképesztő erővel, aki jobban tudja tudja, mint én, képes-e mindezt letenni elém… miközben én csak egy béna kőtömb vagyok… képes-e arra, hogy segítsen nekem kibontakozni…

24:22 – Minden férfiben ott a Király

de magától nem tud megszületni… a nőben ott a képesség, amivel a bábnak súgja: hidd el… valójában ez minden… HINNI… hinni, ott lenni, hinni, bízni, hinni, bátorítani… a nő Látja, de magáról még nem hiszi el…

25:20 – Mi az Ország?

soká hittem, hogy a király az, hogy én mondom, mások meg csinálják… de kiderült, hogy nem… ha képes vagyok alul állni, és segíteni mások kibontakozását – AZ az Ország… a Király szolga…

27:30 – MIND szolgálunk

a férfi, odaadásban van, alkot, ügyet szolgál… a nő is odaadásban van… NEM a férfit szolgálja… ugyanúgy az ügyet, a mindenséget, a világot szolgálja, de a férfin keresztül…

29:06 – A Nő csatorna a Mosthoz

a helyén lévő férfi érdemes a nőre, aki több, mint társa… a nő a lényem közepe… nélküle tátongó űr van a mélyemben… A Mosthoz, Istenhez, a jelenhez, a bölcsességhez csak a nőn keresztül tudok kapcsolódni….

31:00 – A Férfi teret kell tudjon adni

meg kell nyitnom a világomat… olyan világ kell legyen, ahova Nő férhet… igenis dolgom biztonságot adni… az együttességünk rajtam keresztül jelenik meg a világban, így adunk értéket…

34:47 – Rész-egész viszony – NAP

belül van az anyag, ami kifele sugárzik… a kettő fúziójából van a világ… belül van az anyag, az a Nő… a transzformátor pedig a Férfi, aki ezt megnyilvánítja… ez az EGYÜTTESSÉG AD FÉNYT ÉS MELEGET A VILÁGBA…

Akkor jó, ha fáj

… ezt tapasztalom … hogy a teremtés lényege a TÉR, hogy félre KELL álljak, hogy TÉR legyen … nemcselekvés … ellenállás a megalkuvás kísértésének … fájdalom mutatja … ha nem FÁJ, akkor nem állok ellen … tehát megalkuszom … tehát nincs Tér … tehát nem érkezhet ÚJ, nincs hová … tehát nem TER-emtek … ha nincs Tér, nincs vákuum … ha nincs vákuum, nincs változás … a Tér, tehát a vákuum mágiája, hogy PONTOSAN azt vonzza, ami oda illik … tehát amennyire fenn tudom a Teret, az Űrt, a Hiányt tartani, amennyire tehát nem alkuszom meg, amennyire nem engedek oda olyat, amiről, akiről pontosan tudom, mert érzem, hogy nem oda illő – azzal arányban érkezik az időszerű … az ÚJ, az Ajándék, a Csoda … akkorát Lépek … a Tér teremt … a Lépés hosszát, tehát a Tisztaság fokát, tehát a Fényáteresztő képességet, tehát az Igazságot, Szépséget és Jóságot egyedül ez határozza meg … a szabad akarat … hogy mennyire vagyok képes nem megalkudni … ami az Áldozat.

MÁSRÉSZT tapasztalásból tanulok.

… fontos, hogy nem alkuszom meg, de AZ IS, hogy egy ponton túl nem megy tovább … eseményhorizontom elérem, ÉS átbillenek … feladom, elengedem, megadom magam … egy ponton meg KELL adjam magam … ÍGY tapasztalok … az időszerű történést, MINDIG csak azt … megadás, önfelvállalás, odaadás … BELÜL … a keresés ezért a találás akadálya, mert kívülre vetíti, kívül akarja megoldani, ami belül, Van … tapasztalok, tanulok, rendeződöm … lépésről lépésre … Teret adok, ami tehát FÁJ – MAJD megadom magam … feszülés kiengedés … be- és kilégzés … hullámzás … önfelvállaló edzés … így és ettől nő az ellenállóképesség, erő, elfogadás … kibontakozás játék … a folyamat a Lényeg … NEM leragadni egyik szélsőségben sem … nem túlvállalni, nem elbízni magam … EZ a “vedd el tőlem, ha lehet a kelyhet”, DE “a Te akaratod legyen meg” … NINCS egyensúly … mármint VAN … parányi egyediségem számára azonban hullámzás az Út, az Igazság, az Élet … ami a Kereszt.

HARMADRÉSZT nincs rossz döntés.

Tovább

Az erkölcshöz az önzés vezet.

… igen, ÉR önzőnek lenni, sőt … meg KELLETT tapasztaljam a totális önzést, hogy élményem legyen hozzá, hogy TUDJAM milyen, hogy MEGÉLJEM, hogy az élményből MEGÉRTSEM, hogy nem vagyok benne boldog … hogy NEM az öntörvényűség, NEM az érzéki vágyaim, NEM az önzésem követése a boldogság … most már tudom … UTÓLAG tudom … Tovább

A férfinek nem szex kell.

… a férfi valójában SOSEM szexet akar, ellenkezőleg … KÍNJÁBAN szexel … mert feszül, mert FÉL … a férfi be és elfogadást vágyik – csakhogy magát őszintén vállalni fél … én RETTEGTEM … pedig befogadni csak azt lehet, aki mutatja magát, csak annyira, csak annyit, amit MEREK mutatni … a világ csak ahhoz kapcsolódhat, ami látszik … én azonban SOKÁ nem tudtam elképzelni / nem mertem elhinni, hogy ez az “esendő”, “béna”, “önző”, “szexuálisan frusztrált”, „folyamatosan önkielégítő”, “erkölcstelen vágyakat dédelgető”, “beképzelt”, “etikátlan” ember bárki számára érték lenne … nem tudtam / mertem elképzelni, hogy akarna bárki velem lenni, ha valóban megmutatnám … magamat … Aki Vagyok … az árnyoldalaimat IS.

Tovább

A másikhoz vezető legrövidebb út befelé van.

… soká akartam átadni dolgokat … AKARTAM … és vagy lepattantam másokról vagy erővel mostam el őket … “ne akarja már nekem megmondani” vagy “igen, ő biztos tudja” volt a két tipikus reakció, persze egó szintről, mindkét esetben, ami így azonnal ellenséges érzületet vagy hamis hiedelmet emelt Lélek és Lélek közé … az utóbbi időben viszont azt tapasztalom, hogy egészen döbbenetes erővel VONZ másokat, amikor csak megnyitom magam … amikor egyszerűen csak őszinte vagyok, amikor nem foglalkozom vele, hogy mit szólnak hozzá, hogy befogadják-e egyáltalán, csak vállalom a lényem legmélyét, megéléseket, tapasztalatokat, ráébredéseket, szinte térből és időből is kilépve … amikor nem akarok semmit … a figyelmem irányán múlik … ez első esetben a MÁSIKRA figyelek ugyan, tehát Látom, de értelmezem is, és így azt is, hogy az Ő útján mi a Neki épp időszerű kirakósdarab, amit jószándékkal bár, de megpróbálok betenni, Neki, Oda … tehát el-nem-fogadás alapon állok … tanácsommal “javítani” akarok rajta, hogy “neki” jobb legyen, DE ezzel épp elutasítom a másik embert, az ő jelenlegi állapotát … ami tehát NEM szeretet … és éppen ezért, az Egységből való pillanatnyi kiszakadtságom okán, elsősorban nyilvánvalóan magamról szól MINDEN gondolat és tanács, amit bárkinek át AKAROK adni, önterápia … míg … másrészt … amikor megnyitom magam, akkor MAGAMBA Lépek Be, és így az univerzálisan közöshöz jutok el, legmélyre … épp MERT az önfelvállalás, tehát az ELFOGADÁS, tehát a szeretet állapotában vagyok, magam tehát mások iránt is … EZ a trükk … hogy megmutatom … és ÍGY Egyre mélyebbre jutok … mert növekszem az elfogadásban, amint ránézek, amint mutatni merem … és végül az Emberhez jutok ilyenkor le, aki Egy, aki Közös, aki Van … ezért, hogy időnként úgy érzed, mintha a lelkedből szólnék … mert VALÓBAN a Lelkedből szólok … Egymás Lelkéből Szólunk … ilyenkor … mert legbelül Közös az Egy, az Én, a Vagyok … Mindannyiunkban. : )

Semmit tudok

… és ez már világos is, egy jó ideje … ahogy az is, hogy ez elég, nem is kell többet … most azt teszem még hozzá, hogy GONDOLKODNOM IS FELESLEGES … friss élmény ehhez, hogy a csütörtöki csoportot próbáltam elnevezni … már tudom, hogy nem kell akarni, mert nem tudom, mármint én nem, mármint JoósIstván nem … hagytam tehát … jött is a sugallat … és én megragadtam, és ettől totálisan kiestem a folyamatból … nehéz ez … amikor azthiszem megvan, mikor úgy érzem, már közel vagyok … nehéz nem belekontárkodni, hanem HAGYNI megszületni … még mindig nehéz, holott napi szinten LÁTOM, hogy az én erőlködésem az egyetlen akadály … hogy a TERET idejekorán kitöltöm, mert azt hiszem, innen már átvehetem, “köszi Istenem, tovább már magam is tudom”, holott nem … SEMMIT tudok … nagyondurva … a legkisebb részleteket SEM tudom önerőből beilleszteni … NEM megy … torz lesz, ami csak belőlem, az akarásomból, az erőlködésemből fakad … míg másrészt folyamatosan csodák ÉRkeznek, amikor nem hiszem, hogy tudom … amint feladom, amint elengedem … azonnal … amint játékosba visszaváltok … fontos tapasztalatom ez, hogy

A TERET GONDOLATOKKAL SEM SZABAD KITÖLTSEM … sőt, kérdésekkel sem. Tovább

VÁLSÁG és VÁLTOZTATÁS

A válság értem van, oka bennem, és így a megoldása is – változás azonnal érkezik, amint elengedem az önbecsapást, amint szembenézek az Igazsággal. Részletes kivonat alább…

– – –

TARTALOM:

02:14 – Az vagyok-e, aminek képzelem magam? Mi és miért a fájdalom?

… egészséges, szép, érett, kívánatos almának hittem magam… a világ belémharapott… „igazságtalanság”, szenvedés, hosszú, kitartó küzdelem azért, hogy visszatérhessek az almalétbe, hiszen annak képzeltem magam… és megláttam, hogy mag vagyok… sötétben feszülő mag… félelmetes volt…

10:00 – Elakadásaink mutatják tehetségünket

… ér szevedni… mindenki addig szenved, amíg bír… csak a tűréshatárunk van máshol… aztán eljön az a nap, amikor változtatunk… elakadásaink azok a pontok, ahol tehetségünk, csodánk, értékünk van…

12:26 – Elfogadni, hogy vagyok, aki vagyok – változtatni AKARÁS

… viszolyogtam önmagamtól, 30 évig rá se néztem… útkeresés… elhatároztam, megvilágosodom… ego-pózok… akartam, harcolva, erővel, elvenni…

14:30 – Mélypont, elveszettség érzés – FELADÁS

… sűrű, sötét erdőben elveszve éreztem magam… amikor eljutottam odáig, hogy teljesen elvesztem, megszületett a feladás… odaadás… akkor kezdenek a csodák történni… segítség érkezik…

16:50 – A világban REND VAN

… olyan, mintha gigantikus videojátékot játszanék… szintek, emelkedők, bónuszpontok, zuhanások… FÉNY VAN – ha válságban vagyok, hazugságban vagyok… ha bezárom magam az almába, nem tud besütni a fény… egyedül én vagyok felelős… minden a kezemben van… van fényes ösvény…

19:45 – Őszinteség, önfelvállalás

… számomra minden esetben hozza a megoldást… nem mertem, rettegtem… az érme két oldala: lelkesedés – brutális félelem… EGY érme… a félelem felé lépni a legjobb irány… felvállalni azt, aki vagyok, és megosztani a világgal… minél kevesebb elvárással…

23:48 – Minden ember művész

… ki kell fejezzük magunkat… megmutatom magam, ehhez tud a világ kapcsolódni… csak így tanulhatok magamról…

24:50 – Azt csinálni, ami a tehetségem, minél KISEBBÉ lenni a feladat

… Ugyanaz él bennünk, mindannyiunkban ott jelen az Egy… fő feladatom ezért, hogy kevesebbé legyek… miután megtapasztaltam, miben nem vagyok jó… márványtömb – le kell fejteni mindazt, ami nem… folyamatos elengedésben és hátrálásban vagyok, egyre szűkebb az, amit valóban én csinálok… Így egyre inkább azt csinálom, amire születtem… minél kisebbé lenni a feladat… egyre határozottabb a kontúrom… ehhez lehet kapcsolódni… az a dolgom, ami gyerekkoromban már lelkesített… válság akkor jön, amikor egészen másnak képzelem magam, mint aki tényleg vagyok…

30:40 – Egyetlen Ügy van végül: az Emberség – a kimondás Iránytű

… Hogy ide eljuthassunk, a kapcsolódáshoz, a közös gazdagításához elengedhetetlenül fontosak a kis személyiségtorzulásaink… az egonk… nem legyőzni… felvállalni, kimondani, ami lelkesít… kimondás a legjobb iránytűm… az ÉRZET, amit én érzek, miközben valamit kimondok…

33:25 – Válság idején merem-e az érzést követni?

… az irány, a lépés elképesztően irracionális… a ráció biztonságra törekszik, az új mindig bizonytalan… a félelmeim a rációmból táplalkoznak… fontos merni lépni… ne akarjak túl nagy fát egyben kivágni… fontos, hogy alázattal vágjak bele…

37:20 – A válság DUPLA hullám

Válság, szétesik minden, rendszerezés, újabb óriási válság… nem azonnal a megoldáshoz jutok el… az első a mélyülésről, a második az önfelvállalásról, odaadásról, hitről szól… merek-e a megértéseim szerint élni?… dolgom, hogy szétszórni, amit már tudok…

39:40 – NINCS egyéni megváltás – csak együtt bontakozhatunk

Kivonulhatok a világból, de vissza kell jöjjek… a visszajövetel nagy válság… sok idő… mire a palántából fa lesz, és piacra lehet vinni a gyümölcsöt… alázat, kitartás… ne meneküljek vissza a korábbi modellbe… mindkét irányba (fel-le) nőni… évek, mire termőfa leszek, s hogy milyen gyümölcs vagyok az is csak akkor derül ki, amikor lehullik a lábam elé…

43:45 – Saját dolgom / helyem / funkcióm folyamatában derül ki

… Ezért nem működik, amikor előre meg akarjuk érteni a célt… a jó hír: nem is kell értsem… elég csak azzal foglalkozom, hogy nőjjek, s eközben kapcsolódom másokhoz, hiszen mind együtt növünk… KAPCSOLÓDÁSBAN…

– – –

A VIDEÓT Szabó Márk és barátja készítette — hála érte
KIVONAT szerzője: Tóth Eszter —http://totheszter.wordpress.com/

Az árnyék a lényeg

… amit utálok, amit szégyellek … magamban … amit nehéz megmutassak … AZ … hogy NEM csak fény vagyok … hanem árnyék is … föld IS … por IS … sár IS … “rossz” IS … hogy időnként támadnak bennem gátlástalan, brutálisan önző, sőt, erkölcstelen vágyak … IS … fontos ez … ennek elfogadása … és az ebből fakadó hazug, sőt “romlott” tettek elfogadása … IS … önfelvállalás … ezekkel együtt … szembesülés, megengedés, megbocsátás … mert így csökken a szakadék Én és Önmagam között … az Aki Most Vagyok és az Aki Lenni Akarok között … így inog egyre kevésbé az inga … így billenek egyre ritkábban ki, így egyre rövidebb időre, amikor mégis … így tudom egyre jobban kezelni, amit mások rám vetítenek … folyamatosan vetítünk egymásra, vágyakat-sérelmeket, szinte mind, és minden ítéletünkkel magunkat találjuk el … EZ az árnyék … ítéletek … és az árnyékra önként tekintve vagyok egyre kevésbé kiszolgáltatva az árnyékból erőt merítő vágyaknak … ahová SAJÁT erőm folyik szét … ami BIZONYOSAN hiányzik az életemből … az erőtlenség MINDIG hazugságot jelez, önbecsapást … MINDIG … árnyak elfojtott szörnyeivel birkózom, amikor erőtlen vagyok … tehát nem is vagyok erőtlen, nincs erőtlenség … csak nem tudok róla, hogy mire használom épp az Erőt … árnyak … és valóságosan szelídülnek, ahogy rájuk nézek … hiszen csak figyelmet akarnak … amit megtagadtam, elhazudtam … ÉN … és az árnyékra nézve máris mögé-bele látok … hogy nincs is ott semmi … hogy Én Vagyok … a szeretet egy arca csak … az árnyék … IS … olyan arc, amibe nem akartam, mert nem mertem eddig nézni … EZÉRT vet árnyat, EZÉRT nő az ereje, EZÉRT igáz le, ha magam magamtól rá nem nézek … a figyelem Fényétől pedig szépen szétoszlik … felhők az Égen … könnyű lelkendezni, amikor jól vagyok, igen … de magam vállalni, amikor kibillentem épp … az árnyakat … EZ az igazi kérdés … és érdemes … sőt … vállalni KELL … segítség csak akkor érkezik, ha őszintén vállalom magam … az árnyékot IS … hiszti nélkül, egyenesen … eleget rejtőztünk … az ember árnyék IS … mindannyiunknak van … de félhomályban NEM látszik … az árnyék, félhomályban NEM világos … CSAK a napon, CSAK a napon nézhetek rá … GYERE HÁT KI … A NAPRA … ŐSZINTÉN … BÁTRAN … NYUGODTAN … ÉR esendőnek – ÉR embernek – ÉR önmagadnak … Lenni. : )

Newer Posts
Older Posts