… bizony, egészen komolyan … nem véletlenül voltak nagy becsületben japán gésái és a régmúlt veszta papnők … nem, nem a szex miatt, egyáltalán … hanem a TOTÁLIS odaadás okán … mert ADTÁK, amit tudtak, a mindenüket rákenték a Férfi lábára, ITT és MOST, a jelen pillanatban, amit csak hatalmukban állt, ami erejükből tellett, ami a Nő dolga … és igen, pénzt, adományt, biztonságot kaptak … eleinte talán nem is kértek, csak kaptak, magátólértetődő természetességgel … mert az valóban Jár … a kurtizán adja, amit tud, a Mindenét, és így funkciója szerint, mint Nő hasznosul, Erőt ad, konnektor, kapcsolat a Forráshoz … anyagi viszonzás tehát tökéletesen Rendben, mert az valóban a Férfi dolga … ugyanis az anyagi bőség a Jól levő, tehát Nőhöz kapcsolódó Férfi jellemzője, a pénz közös eredmény, mindig ÉS csakis … mely szempontból teljesen mindegy, hogy a Nő a Kapcsolódást milyen módon, milyen keretek között adja, és milyen időtartamban … egy este nem jobb és nem rosszabb, mint harminc év – ÉS értéke van … egyetlen estének is … a jó kurtizán befogad, figyel, meghallgat, ellazít, tölt … Elfogad, Hisz, Bízik … EZ a lényeg, mert EZ a legtöbb férfi életében A hiány … és a jó kurtizán – vagy szerető, hiszen így már látjuk, hogy különbség csak a a találkozás kereteiben és gyakoriságában van – megadja ezt, ÉS messze túlmegy bármely pszichológuson, mert tényleg totálisan, tehát akár szexuálisan is megteszi … valóban mindenét adja …
A férfi álom a Hit.
Nincs Társ mellettem, bennem, igen, és sokan mondják, ma is épp többen, hogy érjem be kevesebbel, hogy prábáljam másképp, hogy ne legyek ilyen radikális, ne mutassam, ne mondjam, amit látok, játszak a könyv szerint … Tovább
A nadrágos nő rejtőzik.
… ezt látom … aminek az öltözködés nyilván csak tünete, viszont érdemes rácsodálkozni … elgondolkodni ezen … hogy mit mond az életvitelemről, ha az az élményem, hogy a mindennapok nadrágot követelnek meg … férfi viselet … arról nem is beszélve, hogy a nadrág ritkán előnyös … a szoknyával ellentétben, ami minden nőnek jól áll … és értem, hogy sokan le akarják csavarni a hatásukat a világban, a nőiességüket, abszolút megértem, hiszen rejtőztem én is, soká – de úgy NEM LEHET továbblépni … ezt tanultam … hogy ki KELL tegyem magamat azoknak a hatásoknak, amik akkor érnek, ha a Férfit merem, őszintén … mert csak így tapasztalhatok, tehát csak így fejlődhetek, különben csak köröket járok.
A Stílus az Ember.
Az öltözködés fontos … és nem csak, mert kifejezi az állapotomat, egyáltalán … azért is, de nem csak … hanem, mert visszahat az állapotomra … viselkedj úgy, mintha már az lennél, akivé lenni akarsz … ebben is érvényes, a külsőségekben … másképp néznek rám, másképp érzem magam … amint benn, úgy künn, amint künn úgy benn – ebben is … ha az állapotom változik, az kihat az öltözékemre – és ha az öltözködésen változtatok, az kihat az egész rendszerre, Aki Vagyok … a Stílus valóban az Ember … amit tudva viszont könnyen belátható, hogy az öltözködésem, a külsőm által nagyonis hangolhatom magamat, ÉS a környeztemet is … a külsőm megváltoztatása nyomán ugyanis a világ is másképp reagál, de főleg ÉN MAGAM lépek másképp fel … és ezért reagál a világ másképp … jobban kihúzom magam vagy épp kevésbé, nyugodtabb vagyok vagy felgyorsulok, többen próbálnak hozzám kapcsolódni vagy épp senki sem – de bizonyosan más … lesz … leszek … és így más élményeim lesznek … öltözködj tehát úgy mintha már az lennél, aki lenni akarsz …
A felelősségvállalás Forradalom, a forradalom Felelősségvállalás.
A jogállam nincs veszélyben.
… ugyanis nincs … jogállam nincs, sőt, sosem volt … a jogállam félreértés … alapja, hogy eszményhez igazított szabályok szerint valósulhat meg optimális együttélés, aminek eszköze a jog, aminek funkciója, hogy az eszményből kiindulva próbál járókeretet adni az emberi döntéseknek … támaszt és korlátoz …a félreértés, hogy bár szabályrendszer kétségtelenül van, de jogállam, tehát a Jog Uralma alatt álló állam mégsincs, hiszen a járókeretet, tehát a jogot is készíti valaki, akinek általában szintén van mankója, és azt is készíti valaki, ahogy a mankókészítő botját is … végül tehát emberek vannak, az ember Van, az ember Dönt … emberek és a változás tánca az együttélés, no és ez okozza a kihívásokat … mert ami tegnap jó, tehát időszerű volt, az nem biztos, hogy még ma is az … EZ a Lényeg … hogy az egyetlen bizonyosság a Változás … ezért tehát a járókereten és mankókon is változtatni KELL, tehát a rendszer működésén, folyamatosan … és a „jogállam” úgy tesz, mintha ezt együtt tennénk, holott sosem volt így … lelkesedhetünk ugyan a demokráciáért, vélhetjük, hogy a többség jól dönt, de ha jobban megfigyeljük, világos, hogy az gyakorlatilag mégis csak egy komplikált mechanizmus amin keresztül végül egyes konkrét, karizmatikus, ilyen vagy olyan víziót, tehát eszmét, jóesetben jószándékú eszmét képviselő Egyének akarata, és döntései érvényesülnek … ráadásul a rendszer kereteiből fakadóan ezek az akaratok nem nyilvánvalóak, hanem nagyobbrészt búvópatakként működnek, így a jószándékú kísérlet erdeménye manipuláció és tömegmanipuláció, a felelősség elkenése lett, anélkül, hogy a Vezetők maguk kiállnának és vállalnák az akaratukat, a döntéseiket, a felelősséget … Ez Van … ami azonban nem jelenti, hogy összeesküvés lenne, ellenkezőleg
Ferenc pápa
… jó estét kívánt, viccet és köszönetet mondott, az elődjéért imádkozott, programot hirdetett, szívességet kért (!), meghajtotta magát, végül áldást adott … az első pillanatok … a szolgálat vállalása, és a névválasztás után, de minden más előtt: … „Kedves Testvérek! – Jó estét! … Tudjátok, hogy a konklávé feladata, hogy püspököt válasszon Róma számára. Úgy látszik bíboros testvéreim a világ végéig elmentek, hogy megtalálják, de most itt vagyunk. Köszönöm a fogadtatást! … Mindenekelőtt szeretnék egy imát mondani XVI. Benedek emeritus püspökünkért. Imádkozzunk mindnyájan érte, hogy az Úr áldja meg és a Szűzanya őrködjön felette! … Most megkezdjük ezt az utat, a püspök és a nép útját, a római egyház útját, amely elöl jár a szeretetben. Ez a testvériség, a szeretet, az egymás közötti bizalom útja. Mindig imádkozzunk egymásért, az egész világért, hogy megvalósuljon a testvériség! … Most áldásomat adom, de előtte szeretnék egy szívességet kérni tőletek. Mielőtt a püspök megáldja népét, azt kérem, hogy imádkozzatok az Úrhoz, hogy áldjon meg engem! …” … az első pillanatokban benne az Egész, mindig, ez a Teremtés Rendje … és én Bízom.
Nem baj, ha nem értenek.
… napi élményem ez, hogy nem értenek … „súlyosbítva” azzal, hogy az ember nem értheti, ha valamit nem ért … : ) … vannak napok, amikor ez megvisel, amikor akarom, hogy értsenek, hogy értsen, merthiszen Látom őt, és Látom a Falat, a Tévedést, az Önbecsapást, a Következő Lépést, az Ösvényt előtte, Aki Ő, és Ahová Tart, minden, szinte minden buktatóval, és pontosan tudom, hogy hogyan kerülhetné el, mert SOKSZOR estem magam, és megtanultam, és SOK hasonló utat láttam, és mind megtanultuk, mind ugyanazt … de nem lehet … : ) … és tudom, hogy ez JÓL van így, de mégis, vannak napok, amikor nehéz … amikor megvisel, hogy pedig igenis MEGVANNAK a válaszok, ilyen és ilyenebb embereknél, mint én – pontosabban nem nálunk, hanem rajtunk keresztül hozzáférhető, élő Kutak … és nem értenek, nem is akarnak, nem is próbálnak érteni, helyette vitatkoznak, be akarják bizonyítani, hogy tévedek … pedig nem … mármint én igen, joósistván tévedhetek, de Én nem … külön vicces eközben, néhanapján elkeserítő, hogy Látom magamat Benne … az Utat, az Állomást, ahol jártam, hiszen magam is ugyanúgy bizonygattam a mostani álláspontom tévességét, mint ahogy azt most ő teszi … az ember nem érheti, ha nem Ért … és ez nem baj, hanem Lecke és Lehetőség … nekem is … nem kell, hogy értsenek, hanem a dolgomat kell tenni, Lépni, tovább, és Tovább, és TOVÁBB … és igen, felelősségem kapcsolódási felületet adni, hogy aki akar, sőt, aki tud, tehát aki nem akar, az meríthessen, erősödhessen, rajtam keresztül is … ez Dolgom – az azonban nem, hogy azon erőlködjek, hogy hogyan juthat ez minél messzebb, minél többekhez, minél érthetőbben, minél olcsóbban el … az nem az Én dolgom, hanem mások tehetsége, történik magától, és majd érkezik további segítség, amikor időszerű … az én dolgom, az Én Dolgom … aminek alapja az eszközt, a joósistvánt Rendben tartani, tehát adásban lenni, és kérni, amikor időszerű, a Jó Harcban kitartani, kapcsolódásra felületet adni … és ez másrészt óriási Öröm is, az ÚT, nekem, szavak alig vannak rá, amit akkor érzek, amikor valami, mint EZ, megszületik … mert OLYAN nagyon Szép … és ÚGY tudok ilyenkor örülni, hogy igen, ez JÓ, mert Igaz, mert Időszerű, aminek a Szépség csak „tünete” … az időszerű mindig Szép, mindig Jó, mindig Igaz … még ha alig értik is, így és ezért VONZ … miközben egyszerűsödik, tehát vonul vissza, tehát lesz egyre kevesebbek számára Látható, Észlelhető, Befogadható, Érthető … hmm, igen … ha az ember szélesíteni akarja az Üzenetet, mármint, ha a befogadókkal, „tömegbázissal” foglalkozik, akkor stagnál, tehát az Üzenet sem tisztul tovább, tehát koszolódik, mert hiszen a személy a Csatorna, amit az Akarás „szennyez” … Tovább, csak Előre lehet Lépni … ami igen, elszakadást eredményez, szükségszerűen elszakadást kell eredményezzen a tömeges érthetőségtől.
Semmi nincs ingyen.
Pénz témakör tolul ma reggel … újra … ugyanis komoly hullámokat vetett az előfizetés az elmúlt hetekben, mert „milyen jogon” kérek lelki témájú írásokért pénzt, hiszen a tartalom „nem az enyém”, és „írjak könyvet, azon keressek, de a blog igenis maradjon ingyenes”, és „persze, mások fizessenek, de én légyszi hadd ne” … aztán tegnap azt is megtudtam, hogy az ismerőseim egy jelentős része szerint én nyilván kimondottan jómódú vagyok, hiszen a bejegyzéseim, a képek, a ruhák, amiket hordok, a teraszok, a fellépésem, az életvitelem, a munkaeszközeim mind ezt tanusítják, hogy a Szívesség Közösség, és ez az irogatás nyilván csak hobby nekem, mert megtehetem, mert a tartalékaim bírják … és igen, ez részben így is van … szeretem amit csinálok, és megtehetem – de NEM mert a tartalékaim bírják, hanem mert ÍGY döntök … Tovább