Nyugalom a legfontosabb. Az sem baj, ha nem tudod, hogy hová megyünk, hogy pontosan hová, hogy biztosan megérkezünk, honnan is tudhatnád, senki nem tudja, minél hangosabban állítja, minél inkább vitatkozik, annál kevésbé … hiszen nem tudhatja … ő sem, Te sem, én sem, hogy sikerül, azt nem, csak hogy mindent megteszek, azt igen, azt tudhatom, és ez elég is … Szándék és Irány eredője a Nyugalom … Tovább
… sőt, olyannyira Jó, hogy teljesen mindegy, hogy ezt a „birka nép” módon általánosságban teszem, vagy egy konkrét emberre hárítok felelősséget, mert „ő a hibás” – nagyon rendben van, mindkettő, és Helyes, ha így teszek, amennyiben ezt érzem … tapasztalatom, hogy nem szabad visszariadni attól, hogy a csapból is folyik, hogy „sose hárítsd másokra a felelősséget”, hanem igenis tenni, bátran, egyenesen, és hárítani, vállalni, amit épp érzek, mert Tovább
Okkal az Apa, okkal az Anya. … és én Lázadhatok, persze, és meg is tagadhatom, és el is hagyhatom, és az ellenkezőjét is csinálhatom, szanaszét analizálhatom, és hihetem, hogy túlvagyok rajtuk, hogy leszámoltam a gyermekkorommal – de az mégis lehetetlen. … Rend van. … Senki nem véletlenül születik. Oda ahová. Sőt. A neveltetés sem véletlen. Hobbik sem. Barátok és ismerősök sem. Semmilyen gyermekkori vagy egyéb élmény sem. Az elvárások sem. A bukások sem. A csapások sem. … Hogy ez izgaságtalan? Nem. Épp nagyonis Igazság. Csak nem mindig értem. Tovább
Az első negyedóra a Serpa Portálról szól, hogy mi és mért és hogyan és kinek … aztán fél óra konkrét tanácsok, közel kilenc év „önterápiás” tapasztalatai alapján, bárkinek aki ír, mert igenis van írás és Írás … végül néhány aktuális gondolat, önazonosságról és veszteségről, amiről a mai bejegyzés is mesél.
Podcast: Embed
Lelkesült napok vannak, egyik a másikba ér, és ez csoda, a zsenge hajtás, ott lenni, figyelni, széltől is óvni, öntözni, szeretni, finoman metszegetni … egyrészt … és közben óvodába adni, mások gondjára bízni a négyésfélévest, egyetlen döntéssel, radikális … „szerencse”, hogy a harmadik gyermek ilyen önálló … mert közben az idejétmúlt is követel belőlem, elengedni, helyzetek, folyamatosan … egészen elképesztően SOK energiát kötnek a ragaszkodásaim, a félelmek, és másrészt lenyűgöző, hogy mi mindenre vagyok képes, mikor a félelem nem blokkol … döbbenetes … ahogy az is, hogy mennyire könnyen meghaladom az életemet fenyegető veszélyt – míg másrészt a ragaszkodásaim veszélyeztetettségén mennyire nehéz túljussak … Tovább
