Fa fejfát szeretnék. Temetőben bóklászva jöttem erre ma rá, farkasréti köztemető sorai között, és egy kis padra ültem most le, hogy meg is írjam, hogy Tovább
Fa fejfát szeretnék. Temetőben bóklászva jöttem erre ma rá, farkasréti köztemető sorai között, és egy kis padra ültem most le, hogy meg is írjam, hogy Tovább
Olyan nagyon szép ez, hogy bizonyos dolgokat az ember valóban egyszerűen csak tud. És kész. Bárki bármit is mond vagy akar, ez így lesz, bizonyosan, Tovább
Fontos a csend. Olykor. Felmenni a hegyre, képletesen vagy valóságosan, mély sőt legmélyebb nyugalomban semmit csinálva merítkezni, ami Tovább
Annyira nagyon egyszerűnek tűnik, annyira valóban az, miközben olyan végtelenül nehéz mégis: a hit. Tovább
Nehéz, igen, a helyeset választani. Sőt. Tapasztalatom szerint általában nem is helyes, ami nem nehéz. Ugyanis a helyes mindig tovább van, tehát nem itt. Fontos ez. Tovább
Szeretem, hogy vágyaim mindig előrébb járnak, mint a lehetőségeim. Mert innováció születik belőle. Folyamatos megújítás, javítás, továbblépés – és olykor áttörések. Tovább
Képmutatás, igen, képmutatás a legnagyobb csapda, mert a régi, az elavult, a változásra megérett életeket, szerepeket, a megalkuvás egymáshoz igazodó, egymást spannoló, de kielégíteni hiába próbáló, tehát meddő játékát valóban a képmutatás tartja össze, Tovább