Bölcsek és okosak pontosan a lényeget nem látják, ellentétben a kicsinyekkel. Mondja. És soká foglalkoztatott, hogy miért. Érteni, látni, tudni Akartam, ÉN magam, Istent és a világ rendjét, hmm, Uralni, ha őszinte vagyok – de nem lett meg. Ezer oldalakat olvastam, sok gyakorlatot és magyarázatot megismertem, de békét egyikben sem találtam, hogy miért. Aztán elengedtem ezt, mondhatnám, de nem lenne igaz, hanem csak túl elfoglalt voltam, hogy tovább foglalkozzam vele. Csinálással és szenvedéssel voltam elfoglalt. Nagyon. Mígnem egyszer csakúgy leesett. Mindez nem érthető, és soha nem is lesz az, mert örökké marad nagyobb, tehát rejtve az emberi értelem elől, legyen az bölcs, tehát tapasztalt, vagy okos, tehát tanult, bármennyi tapasztalat és tanulás sem teszi az embert mindezek tudására és értésére alkalmassá, hanem viszont a Csinálás által Isten és a Rend bármikor hozzáférhető. Csinálás és szenvedés által. A beleolvadó extázis magasságaiban és a totális magány mélységeiben, kívül és belül egyaránt jelen, Van, vár, mindez, a Rend, a Nagyobb, amihez egyedül tapasztalva lehet kapcsolódni, ÉS onnan nem kihozható. Az okos, tanult és ért, a bölcs tapasztalt és tud, a kisded félreáll és csinál. Ennyi a trükk. Mesterek, Próféták, Boldog emberek trükkje, hogy NEM gondolkodik, NEM akar, NEM megold, hanem enged. Félreáll tehát, meg és átenged, szavakat, tetteket, érzéseket. Időszerűséget. Enged. Dől. Követ. Megérzések mentén, Bátran, itt és most, bármi is lesz, és EZ működik, a tudás almájából egy falatot ettünk, vágyunk az egészre, de nem bezabálható, hanem viszont Van másik lehetőség is, az egyetlen falatot visszaöklendezve kiköpni, a tudás iránti arrogáns, mert önközpontú vágyat elengedni tehát, és a Csinálás boldogságát felfedezni. Nos? NE gondolkodj, hanem Merj! Érdemes.
–
Abban az időben Jézus így fejezte be tanítását: Magasztallak téged, Atyám, ég és föld Ura, mert elrejtetted mindezt a bölcsek és okosak elől, és kinyilatkoztattad a kicsinyeknek! Igen, Atyám, így tetszett ez neked! Az én Atyám mindent átadott nekem, és nem ismeri a Fiút senki más, csak az Atya, s az Atyát sem ismeri más, csak a Fiú, és akinek a Fiú ki akarja nyilatkoztatni.
Mt 11,25-27
Öröm, ha megosztod!
