Örömmel jelentem, hogy igen, Van. Valóságosan igaz, hogy a Saját Út, valódi önazonos Feladat arról is ismerszik, hogy szó szerint édes az iga, könnyű a teher. Többnyire. Mert nyilvánvalóan nem mindig, hiszen változatlanul marad ember, tehát billen olykor, az ember. Hmm. A szelíd és alázatos Hang a válasz. Belül. Tehát ritkán szakállas ember. És ritkán gyertyák előtt hangosan imádkozva. Belül. Szelíd és alázatos, tehát csendes. A legcsendesebb. A legcsendesebb belső Hangra mersz-e hallgatni, tulajdonképpen ennyi csak a kérdés. Hogy EZT vállalod-e. EZEKET a tetteket, az EBBŐL fakadó Tetteket. A világban. Most. És holnap. És mindig. Az értés, a biztosan tudás vágyát elengedve, hogy erre képes vagy-e. Ennyi. Csak. A kérdés. Követésben a Boldogság.

Jézus egy alkalommal így fejezte be tanítását: Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik fáradtak vagytok, és terhek alatt görnyedtek: én felüdítlek titeket! Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert én szelíd vagyok és alázatos szívű és nyugalmat talál lelketek. Mert az én igám édes, s az én terhem könnyű.

Mt 11,28-30

Share on FacebookTweet about this on TwitterEmail this to someone Öröm, ha megosztod!