Category / Férfiaknak
Nem jó kell legyek.
Mindig is túlzásnak tűnt számomra. Ez. Hogy az életemet másokért. Ugyan. Jelképnek értettem, akartam, próbáltam értelmezni, hogy tehát időnként másokra is figyelni magam mellett, uram bocsá’ helyett. Próbáltam. Aztán még próbáltam. Continue Reading
Jót és Jól!
Amire, akire az emberek hallgatnak. Az igaz. Értve ez alatt, hogy jó, tehát időszerű, és jól is van csinálva, tehát megfelelően érthető. Amit senki nem követ, pedig nem az. Continue Reading
A siker alapja a lábmosás.
A férfi lábakat mos. Csapattagok és tanítványok lábát, volt már erről szó, hogy ütőképes közösség, tehát megvalósuló küldetés, tehát nagy betűs Siker csakis ebből lesz. Most tehát a másik oldalról, ugyanis a tanítvány sem passzív mindeközben. Continue Reading
Férfi-Nő Forradalom.
Megújulást hirdet(t)ünk, ügy a Férfi-Nő szerepek, csatorna a Jazzy.
Célunk a változás, hogy minél többen megértsék, hogy mi történik velük és hogy LEHET másképp, jobban – hogy minél többen merjenek is változtatni. Continue Reading
Podcast: Embed
Megalkudni szadizmus és önbecsapás.
A nőt szeretni kell. Gyöngyöző mosolyig ölelve puszilgatni minden áldott reggel. EZ a férfi dolga. Mármint kötelessége. Mármint csak akkor működik az együttesség, ha így ébredünk, ami azonban csakis akkor van így, mert akkor magától értetődő, ha a férfi
Csináld, Csináld, Csináld!
A tettek csodája, hogy ellenállhatatlanok. Abszolút bizonyíték a tett, szavaknál messze erősebb, olyannyira, hogy még a saját hazájában is szerezhet általa az ember becsületet. Érdekes ez. És lassú.
Magasztalsz-e?
Alázod-e magad. Volt már kérdés, most tehát a párja: magasztalsz-e? Komolyan kérdezem. Megadod-e az elismerést másoknak? Nem a túljátszottat. Túljátszottat könnyű, de
Vessz el!
Tékozló fiúk vagyunk. Szükségszerűen. Mind. A kérdés csak az, hogy ki mikor látja be. Hmm. Emlékszem, mennyire nem értettem ezt a példázatot, tékozló ifjú koromban, csak mentem a fejem, pontosabban a kényszereim után, és néztem magam körül szét, hogy szegények, ezekre biztos vontakozik, de rám aztán nem. Vicces ez.
A ludak gyávák.
Félsz? Én is. Picit. Nem nagyon. Félelmetes az Út, a halált megvető bátorság ellenére is, hazugság lenne azt mondjam, hogy nem félek. Hmm.