Többen kifogásolják, hogy mindent a nőktől várok. Hogy a férfit esetlen és béna gyermeknek állítom be, aki magában életképtelen, akit légyszi mentsetek ti csodás nők meg. És én értem, hogy tűnhet így, de nem. Nem ezt mondom. Hanem azt Mondom, hogy a játék nem két, hanem haromszereplős. Férfi és Nő és Világ. És ebben a viszonyrendszerben MÁSHOL a dolgunk, tehát máshol kell támogató módon, hittel, kockázatot bátran vállalva jelen lennünk, máshol követünk és igazodunk. Párkapcsolatban a Nő, a Férfi pedig a világban. Ami tehát nem azt jelenti, hogy a férfi béna, hanem, hogy

a Férfi Dolga NEM a Nőhöz igazodni, hanem a Feladatához

és a Csapathoz, akikkel dolgozik, akiket szolgál, akiket vezet, akiket támaszt, a Férfi, a király Dolga tehát nem a királynő hangulatai, hanem az ország, KÍVÜL lábakat mosni. Amiben a királynő segít. Ezt jelenti, hogy közös az Ügy. Ezt jelenti, hogy nincsen tánc Zene, nincsen király és királynő Ország nélkül. Férfi és Nő és Világ. Amiből a Világ tehát mindaz, ami Kívül van, a Férfi azt követi minden idegszálával, a közös Ügyet, annak jövőjét, azt érzi jól, az időszerű újat azon belül, a személyes Feladatát, amit hozzátenne, amit hozzá Kell tegyen, aszerint ahogy a Lelkesedése csatornáján hozzá a Világ beszél. Ami az Ügy, a Munka, a Legyen. Figyel közben a Nőre, igen, de nem igazodó módon. Hanem a Nő a részem. Szó szerint. Bennem van a Nő, tehát érte részemként vállalok felelősséget, ahogy az ember a szívére vigyáz, figyel, anélkül, hogy pontosan értené, hogy hozzá igazodni tudna. Nem tudok. Ritkán. De nem is Dolgom. Hanem kifelé felelek, érte, az igen, a világ felől részemként óvom, róla gondoskodom. Így Vezet, így szeret a Férfi. Aminek eleme, hogy nem akar pörgetni egy dőlés közepében, persze, mert figyel, de az már nem, hogy a nő felülírhatja, hogy forgunk vagy dőlünk-e épp.

Nem.

Az Ügy közös, de ezen belül a Világot, az Irányt, a Legyent a Férfi érzi, a megkezdett mozdulatban tehát a Nőnek igazodnia, követnie, támogatnia, hinnie, megerősítenie kell, közvetlen beleszólása nincsen. Hatása igen, erő és bölcsesség nála, de közvetlen felülírási lehetőség az nem. Ahogy a Férfinak sincs abba, ami az Ügy állapota. Nem tudja döntéssel felülírni, el kell fogadja, csakis a jelenből indulhat ki. Erőt ehhez a megszállottság ad, hogy tudja, hogy ez a Dolga, mert akaratán kívül foglalkoztatja az a Valami, nem választhat mást, mint ami Lelkesíti, és el kell fogadja, ahol az ma tart. Szenvedni fog, ha lázad. Amint a Nő is, ha azon nyafog, hogy mért gyermek a Férfi. Nem az, csak kívül a figyelme. Ahogy a Nő figyelme is kívül. Van. Ezért, ebből fakad az igazodás Rendje. Mert a Férfi számára kívül a Világ, tehát a Zene, tehát a személyes Feladata, Van, állapota adottság, hatására épül, míg a Nő esetében kívül a Férfi. Van. Személyes Feladata. Állapota Adottság. Hatására Épül. És a Nő általa, rajta keresztül kapcsolódik, hasznosul, talál boldogságot, AMINT igazodni képes. Tánc. Ahol a Férfi is igazodik. De nem a Nőhöz, hanem a Zenéhez.

Share on FacebookTweet about this on TwitterEmail this to someone Öröm, ha megosztod!