Szeretett Mind!
Rengeteg hozzászólás jött a vasárnapi Együgyű Bejelentéshez, olyannyira, hogy külön bejegyzésbe írtam most össze a reakcióimat. Alján a közösségbe írt tegnapi hozzászólásom is benne van a bejelentés hátteréről, hogy egyben meglegyen mindez.
Hálával,
István
–
Köszönöm a reakciókat, értem, hogy nem érthető, hogy mit akarok. A lényeg talán, hogy nem várok csatlakozást. Egyáltalán. És talán nem is az Útonjárók Közössége tagjainak szól az együgyűek társasága, hanem ez egy alternatív új út olyanoknak, akik nem akartak önismereti közösségbe belépni, és ott megszólalni. ❤️
és:
Nincs szerintem régi és új világ. Hanem Egy világ van. A világ rendje fraktál – amiből a tudatos emberek által zsigerileg elutasított hierarchia szükségszerűen következik. A kisebb a nagyobb része. És kész. Nem tud másképp lenni. Jézus lábakat mosott, tehát: szolgált. Amiből hirerarchia következik. Akiknek engedem, hogy rám támaszkodjanak, akiknek lábát mosom, ők az “enyémek”. Vegyük végre észre, hogy Jézus pontosan így mondta ezt.
és:
Igen. Nagyon sokan vannak, akik fejben értik csak az elméletet. Magamat is ide sorolom. Szerintem minden ember így van. Hogy az értésünk 1-10 lépéssel előrébb van mindig, mint a megvalósításunk. Az útonjárók közösségének az egyik nagy értéke, hogy érteni segít, ÉS a másik, hogy szembesít, hogy a megvalósítás ne maradjon nagyon le.
és:
Igen. Talán valóban férfiaknak szól majd az együgyű mozgalom – mert férfiak szeretnek intellektuálisan messze-messze előre rohanni – ha és amint lesz ilyen egyáltalán (amint meghirdetett Cél van). Meg szeretném én is tudni.
és:
Valóban FONTOS, hogy melyik világképről beszélünk… Mert az ego joga, pontosan így van: világkép evolúcióról szól, ami minden változatot magába foglal. Az együgyű ezen belül az, ahova az ember fokozatosan megérkezik. Tudatosként is kapisgálhatja (hihet benne), részesként bizonyos, és a helyét elfoglalni igyekszik, céltudatosként hozzátesz.
és:
Nem fizikai munka a cél, nem lehet fizikai munka (barter) a fizetőeszköz. Az én országom szellemi. Itt szellemi cél van (szellemi cél helyes világi megnyilvánítása, még mindig: fraktál), amihez erőfeszítés lelki (én-munka és ennek részeként mások segítése) és pénzügyi (a szervezet építésére). Ezért így hirdettem meg.
és:
Funkció és eszme válik most szét, igen – így mondanám inkább: szolgálat és az eszme. Ahol a szolgálat (útonjárók és énakadémia) az eszméhez tart (együgyűség). Ahol a kérdés az eszme manifesztációjának (megjelenésének) módja, ezt figyelem én is, hogy az igazság nyilvánvaló, de abból általam-általunk ma megnyilvánulnia minek és hogyan időszerű. Ezért nyitottam ezt az új együgyű csatornát. Hogy jöhessen bele még erő, hogy az így gyülekező víz medret vájhasson magának, és megtudjuk milyen folyó lesz (lesz-e) belőle, hogy látszódjék, hogy gyülekezés van azoknak, akiket ez érint. (Másrészt lehet hogy ehhez nem lesz elég annyit mondani, hogy igen, az óceánba tartunk. Cél szokott előbb lenni, és a lendületes gyülekezés csak aztán. Talán válaszolnom kell arra hamarosan, hogy akkor ez végül párt vagy vallás vagy micsoda – mert a hasznosulási lehetőség nélküli gyülekezésnek kevés emberek számára az értelme.)
és:
Nem látok “kifosztáson alapuló kapitalista világrendet”. Hanem én önzést látok csak, aminek világkorát éljük. És fontos nagyon, hogy ez szerintem jó, mert szabad (tudatos) csak így lehetett az emberiség. És ennek nincsenek szerintem “végnapjai”, hogy holnapra más lesz. Nem lesz. Ahogy a francia forradalom sem hozta el azonnal a mai poszt-modern társadalmat, hanem ez 250 év volt. Sőt 600 év, ha a reneszánsz korától nézzük. Hanem lassan, a következő évszázad(ok)ban lépünk ebből tovább. Amihez fontos érteni és elfogadni, ami Van. Nem lehet ellenállás bennem. Úgy nem megy.
és:
Nincsen “bármi áron”. Isten őrizz. Hanem szolgálat van, ami közben kenyeret kell ennie az ügyet szolgálóknak, és annyira sötét a kor, hogy az értéket kevesen látják, maguktól kevesen adnak, tehát helyes meghatározi az árat, mert különben szétfolyunk a segítésben. Ki kell válogtani, akiknek időszerű adni. Ezért kell döntenie az érdeklődőknek róla, ár mentén. Hogy megtudjuk kik vesznek részt, mert nem még vagyunk elég erősek, hogy mindenkinek szóljunk. Régen a kolostor kapuja előtt kellett várni. Nálunk ma tagdíj van.
és:
Nincs olyan tapasztalatom, hogy megvan a dolgom és másra nincs erőm. Mert ha megvan a dolgom, akkor dolgom van azzal is, amiben a dolgom áll. (Isten országa). Az együgyűek közé pontosan a részes-céltudatos emberek fognak erővel csatlakozni. Akik helyesen kapcsolódnak a Rendbe. Mert már VAN erejük, és muszáj a módot továbbadják. Az evangelista lényege az örömhír, az érzület, hogy nem tud nem beszélni róla, tenni érte, másokkal ez egy helyes cél érdekében összefogni. Épp ez a lényeg. Az útonjárók inkább útkeresőknek szól, az együgyű együgyűeknek. Akik belső munka helyett helyes külső cél – az egy helyes cél jegyében kapcsolódnak. Előbbi belső munka inkább, egyéneknek segíteni, közösségben. Utóbbi a világban való megnyilvánítása ugyanezen világképnek és szellemiségnek.
és:
Szó nincs öko közösségről. Mert nem az öko a helyes, hanem a talentumaim szerinti hely elfoglalása. Amihez épp az a lényeg, hogy bárki lehetek és bárhol élhetek, amit megkövetel az, akivé lennem kell. És ha majd ez már megy, akkor öko módon élek, és öko forrásból fogyasztok olyanoktól, akiknek valóban EZ a dolga. HA majd már elég jól vagyok. De nekem nem ez a dolgom, és nem is lesz ez a dolgom. Nem lebontani kell a városokat (hova tennénk emberek millióit?), hanem a helyüket kell az emberek megtalálják, ami nem a mezőgazdaságban lesz.
és:
Igen. Rám is csak az az igaz, hogy muszáj csináljam, amit nem tudok nem csinálni. Ezt teszem. Így tanulok-építek. A kettő egy.
és:
A pártok valóban sikeresek abban, hogy tömegeket megszólítnak, és egy cél érdekében bevonnak. Nem, nem voltam párttag.
és:
Jézus nagyon is szűrt, hogy kiket tanít. Mindenkihez beszélt, aki eljött (ami napjainkban az internet), de a tanítványait (tehát a közösségét) megválogatta.
és:
Nincsen szerintem olyan, hogy fenntarthatóság. Lehet eredményeket elérni, de ezek időlegesek lesznek, mert nem helyes cél magában. Hanem jól lévő emberek vannak, vagy nincsenek. Aki jól van az a környezetére is tudatos, nem fogyaszt túlzón, ad másoknak. A fenntarthatóság legjobb módja szerintem a tömeges ego jóga.
végül:
Az Együgyűek Társasága igazából pont ezt a beszélgetést akarja szolgálni. Hogy legyen hely, ami erre való, ahol erről ütköztetünk-csiszolódunk, hogy ne az útonjáró önismereti közösséget fárasszuk ezzel. És aztán, ha kicsiszoltuk, hogy mit is AKARUNK – tehát hogy mi is ezzel MA a DOLGUNK – akkor (majd) a világ elé léphessünk. HA kell. AMIKOR ideje van.
Tegnapi megszólalásom a bejelentés hátteréről.
Hogy hogyan jutottam ide:
Szeretett Mind!!
Öröm a sok hozzámszólás – igyekszem majd egyesével is reagálni, de előbb pár átfogó gondolat.
Volt itt egy komment arról, hogy az ügy olyan, hogy nem nézek hátra. Hanem megyek. És pontosan EZ a lényeg. Hogy azt viszont mérlegelnem kell, hogy kik előtt indulok el, hol megyek, kinek tartok lelkesítő beszédet, mielőtt belevágok, milyen Célt tűzök ki. Mármint persze nem. Mert az ember nem tud ilyen helyzetekben mérlegelni. Viszont jó ha idővel észreveszi magát. Gyorsabban, mint lassan. Vagy legkésőbb, mikor Sauron seregei levágják, minden emberével együtt, mert arrogáns volt.
No és ez történt velem most. Újra.
A megértésem, hogy a férfi-nő témában érintett emberek nem ügyben akarnak harcolni. Nem ezért kapcsolódnak. Vagy ha igen, akkor az ügy nekik a férfi és női szerepek rendezése. És ez akkor is így van, ha az úton haladva és köztünk időt töltve néhányan megérkeztek oda, hogy az egy-Ügy valóban fontossá válik számotokra. Ez a közösségben kapcsolódó emberek nagyon kicsi része. Akikkel Az Ügy-ön itt úgy dolgozunk, hogy segítjük szeretettel az utánunkjövőket.
A világkép mindenségkapcsolatra és közéltere vonatkozó részei haladóknak szólnak, és persze tehettem, volna, hogy a részeseknek beszélek csak ezekről – de akkor a fenti kicsi halmazra koltátoztam volna a közönséget. Akik az önismereti munka és a részes világkép metszetében élnek.
Miközben másrészt sokan lehetnek – hogy vannak-e azt nem tudom, pontosan ez a kísérlet lényege – akik egy önismereti közösségbe nem kapcsolódnak be, hanem viszont hallanának ilyen témákról, és együtt is gondolkodnának, részt is vennének, be is kapcsolódnának – akik tehát csak az együgyű világképhez tudnak és akarnak kapcsolódni.
Amire (őket elérni) kísérlet volt az Ember-s-Ég facebook oldal. Nomeg a blog írásai. Csak ez egyoldalú követés volt csak eddig, és az ügyben ők nem tudtak részt venni, kivéve, ha “pusztán csak ezért”, hogy segítsének fizettek egy Útonjáró tagságot. Többen tettek így, amiért hálás vagyok, de ők is nehezen találták meg a nekik szóló részt – mert talán nem is volt még.
No és ezért, hogy most új kapcsolatot kezdeményezek a részesekkel. Ahol nekik szóló dolgok nekik mennek, és nincsen önismereti közösség hozzá. Kíváncsiság van bennem. Maximálisan el tudom fogadni, ha nem kell senkinek.
Ami nem jelenti, hogy kivontam magam, és nincsen az Útonjárókkal átfedés. És azt sem jelenti, hogy ne hívhatnám őket a közösségbe önkéntesnek. Vagy ne tartrhatnánk a talákozókat – pl. kirándulás – úgy, hogy innen és onnan is jöhetnek a résztvevők.
Nem tudom, hogy ez jó-e.
Azt tudom, hogy helyesnek és időszerűnek érzem.
Végül közös cél dolgában: persze, hogy kell. Majd. De ez is egy skála nekem. Sokféleképp tudom ugyanazt mondani, és nagyon különböző helyekre tudom a hangsúlyt tenni. Talán bátrabban kell a legtisztább verziót – talán figyelmesebben a szeretettelit.
Ez sem mérlegelhető, hanem csak mondom, amit érzek, és aztán megégetem magam olykor. Nem mert az ügy helytelen, hanem mert ÉN arrogáns vagyok, és ezért túl távoli, túl nagy, túl idealista célt tűzök ki. Vagy nem elég nagyot és lelkesítőt. Ahogy az elmúlt években sokszor.
Pontos megfigyelés, hogy az Együgyűek Társasága nem mozgalom, mert nincsen cél kitűzve. Valóban nincsen. Az élményem, hogy gyülekezés van. És figyelem van. És amint tudok mondani arról bármi, hogy a Cél szerintem itt és most mi, azonnal fogom mondani.
Az biztos, hogy Isten országát építjük, de azt is biztosnak érzem, hogy ezt így nem helyes mondjam, mert sokan nem értik majd, és én még mindig azt hiszem, hogy felelősségem széles kört megszólítani. Ebből fakadó érzésem, hogy a Cél közérthető kell legyen. Mozgalom a szemétgyűjtés (ha sokakat sikerült lelkesíteni), az volt a szívesség.net (amikor ebben voltam lelkes), egy szekta is mozgalom (ehhez nincs ambícióm, mármint a szertartás részhez – az én ambícióm addig terjed, hogy értsük jobban a Rendet, és amúgy szertartásra menjen mindenki oda, mi neki jó), egymás tapasztalatokkal segítése is mozgalom lehet (de az útonjárók, amibe az én haladó mondásaim nem férnek bele), országos csoport hálózat is lehetne mozgalom (ha megvan, hogy mi célból: pl tökéletlenség felvállalása, mint az anonim alkoholisták, vagy helyes férfi és női működés), és ami szekták mellett Magyarországon legsikeresebb: a politikai mozgalom, de ott is kell egy rendezőelvnek lennie, mert bár a hatalom magában is lehet cél, de ha a hatalom (meggazdagodás, majd ÉN tudom mi jó) önmagában cél, az úgy nem helyes.
Így látom mindezt ma.
És jó most beszélni Veletek erről.
Meg az is nagyon jó, hogy ennyien megszólaltatok… a felbolydulás mindig formálódás jele.
Hálával,
István
Öröm, ha megosztod!