Mi az Együgyűek Társasága, és miért van rá szükség – van rá egyáltalán szükség?
Tegnapi megértésem, az alább idézett üzenetváltás kapcsán, hogy
Minden ügyet a fókusza határoz meg.
Aszerint megérthető és besorolható, hogy egy ügy micsoda, hogy kiket szolgál – és ez által milyen léptékben és szinten törekszik változást-megújulást hozni.
Avagy másképp:
Egy ügyről úgy megtudható, hogy az micsoda, hogy hol hasznos, kikért vállal felelősséget.
Az Énakadémia ügye, hogy emberek haladjanak az útjukon, amihez utat, magyarázatokat (könyvek és videótár), célzott kurzusokat és közösséget ad – mindezek által: “lépni segít”. Tehát ez egy önismereti iskola.
Az Útonjárók Közössége az Énakadémia közössége, és ezen belül áll az ügye: hogy tapasztalat alapú támogató közösséget adjon, ahol az emberek őszinték lehetnek anélkül, hogy egymás felett ítélkeznének. Ez tehát közösség.
Az Ego Jóga ügye az “útonjárás művészete”, ami a vezetőre és közösségre hagyatkozó igaz élet gyakorlása. Ez tehát egy ön- és világismereti módszer az Énakadémián és az ÚJ Közösségen belül.
Az Ember-s-Ég blog ügye a helyes mindenségkapcsolat, ami mindennek az alapja végül, így tehát ez van legbelül, mindennek a közepén, egyszerre cél és alap – ez tehát egy világkép szócső.
Humania ügye, hogy mentor hálózatok alakuljanak, amik által emberek jobban tudják szolgálni egymást a tapasztalataikkal. Módja ennek, hogy kapcsolódásba “veszteget”. Ez tehát egy infrastruktúra projekt.
Joós István ügye, hogy legyen mindenki boldog, amihez megszólítani-elgondolkodtatni, a következő lépésbe billenteni, az itt felsoroltakba bevonni igyekszik embereket, és alapként szolgál. Tehát egy vezető.
Végül ezek mind csak a világképből következő dolgok, amik a korszakos rendszer hasznosításának a színterei és szintjei.
Amikhez új elemként érkezett most az Együgyűek Társasága. Mert meg szeretném tudni, hogy kell-e.
Az Együgyűek Társasága a világképet társadalmi folyamatok, tehát a közélet terében alkalmazza. Ez tehát teljesen új. Hogy az ET-t nem az egyének, hanem a közösségek sorsa foglalkoztatja. Az ET témája a közösség helyes értelmezése és működése – ezért vállal felelősséget.
Az Együgyűek Társasága ügye a helyes közélet. Lépések: (1) helyes közös Irány érthető megvilágítása, ami alapján (2) helyesebb nemzeti Önkép alakítása, ebből következően (3) időszerű közös Cél kitűzése és (4) Cél elérésére alkalmas egyre helyesebb Mód felfedezése úgy, hogy mindez (5) az Irányt magukénak érzők közös munkája által valósul meg. Az ET közéleti szereplő.
Az Együgyűek Társasága célja az Együgyű Nemzet – és együgyű nemzetek – kialakulása és erősödése.
Igen, tudom, hogy megdöbbentő.
Nekem is az – de ez az igaz.
Várlak, ha megmozgat!
Hálával,
Joós István
[ppp_patron_only level=”1″ silent=”no”]
Az üzenet, amire reagáltam:
A reakcióm:
Szeretett Máté!
Egyetértünk. A lényeg szerintem sem a világkép magában, hanem annak alkalmazása. És egy helyes – egyre helyesebb világkép – univerzális. Tehát szükségszerűen van férfi-nő kapcsolat, üzleti siker, egészség témák mellett a mindenségkapcsolat és közösségek működése dolgában is üzenete. A helyes világkép következménye, hogy az ember meglátja, amit jobban csinálhat. (A világkép azzal arányban helyes, amennyire változásra ösztönöz. Érdekes, hogy túl helyes sem lehet, mert akkor lebénít.)
Nekem ezek egymást követő lépéseknek tűnnek.
Első a világkép, ami másokat és megérint, ha igaz. Azzal arányban. És azzal arányban, hogy helyesen van mondva (mindenkinek annyi, ami Neki épp inspiráló a Számára MA időszerű lépéshez).
És ebből tettek következnek. A szeretet tettei és az imádat tettei. Előbbi egymás segítése. Ami kisebb (az egyén szintén ma megoldható) témákkal kezdődik. És aztán egyre nagyobb témákba nő tovább. Ez az élményem.
Abszolút egyetértek, hogy a helyes munkához összefogás kell. Itt [útonjárók közössége] is ez működik, mert sokan segítetek. (Jó volt nagyon, amit Zsoltnak mondtál kedden. És külön jó volt, hogy ezzel akkor és ott kiváltottál engem.)
A nagyobb témákban pedig még inkább ez lesz. Mert minél nagyobb a téma annál többen kellünk a változáshoz. Számomra ez az együtt hatás a hasznosulás. Aminek közösség szükségszerű eredménye. Önismereti előbb. Aztán azzal arányban, hogy mi/mekkora a következő téma: közéleti vagy vallási. Utóbbi nekem most biztosan nem időszerű.
Másrészt az, hogy már nagyobb témák is foglalkoztatnak semmiképp nem jelenti, hogy a “kisebb” témákat el tudnám vagy el akarnám engedni. Az útonjárók között van a mindennapos hasznosulásom, ami erőt-sikerélményt ad, hogy nagyobb témákba bele tudjak vágni. Ha innen magam elköszönnék a gyökereimet vágnám el. Szükség van rám és napi szinten lehetek hasznos. Ami nagyon kell az építkezéshez.
Nemzet dolgában: fontos számomra a nemzet. Ahogy az egyén is fontos. Épp csak nem a legnagyobb és nem a legfontosabb, mert nem lehet az, mert nem az. A nemzet nekem részként fontos. Az emberiség részeként. A Teremtés részeként. Isten részeként. És ezért én részként akarok emelni rajta, amiben nagyon fontos, és nem szabad megfeledkezni róla, hogy soha nem végső cél, “csak” rész. Az útonjárók egyéneken emel, ez a létezése értelme, hogy egymást emeljük. Az együgyűek pedig, igen, a nemzeten emel. Hiszen magyarul indul, magyarok alkotjuk. Részként.
A nemzet egyének összessége, és egyetlen ember változása is hat az egészre. A világ nemzetek összessége, akik egyének összessége. Ugyanaz végül. Jó ezt tisztán látni, és aztán egyértelműen fókuszálni oda, ahol az ember hatást tud gyakorolni. Az én esetemben az útonjárók egyénekre fókuszál, az együgyűek, igen, úgy tűnik, hogy közéletre.
De tudom, hogy ugyanazt mondjuk, csak a hangsúlyok vannak máshol.
Örömmel,
István
[/ppp_patron_only]
Öröm, ha megosztod!