Szoktál halálra gondolni? Én sem elég gyakran. Pedig nagyon inspiráló. Ugyanis lenyűgözően értelmetlen a napi tevékenységek, és főleg érzelmi hullámzás legnagyobb része, ha azt a halála tudatában tudja az ember nézni. Ugyan. Mi valóban fontos, mi valóban helyes, hogyan tehetek ma valóban többet, minden tőlem telhetőt meg. Hmm. Gond szerintem, hogy elvesztettük a halálfélelmünket. Nem félünk. Nem emlékezünk. Nem találkozunk… a halállal elég gyakran. Ritkán látunk halottakat. Ritkán kockáztatjuk az életünket. Ritkán emlékeztetjük egymást a mulandóságunkra. Nos? A fejeszét ráhelyezték a fák gyökerére, az értelmetlen élet semmibe tart, kivágják, tűzre vetik, elvész, folytatás nélkül, hiába hiszed, hogy újra születve még esélyt kapsz majd. Nem. Te már nem. Aki Te ma vagy, Te többé sosem, kényelmes az életek körforgásában hinni, de a valóság, hogy a mostani esély egyszeri. Mihez kezdesz vele? Hogyan csinálod januártól jobban?

*

Abban az időben: Keresztelő János megjelent Judea pusztájában, és így tanított: „Térjetek meg, elközelgett a mennyek országa!” Ő volt az, akiről Izajás próféta ezt mondta: A pusztában kiáltónak szava: Készítsétek elő az Úr útját, tegyétek egyenessé ösvényeit! János öltözéke teveszőrből készült, és bőrövet viselt a derekán. Sáska és vadméz volt az étele. Kivonult hozzá Jeruzsálem, egész Judea és a Jordán vidéke. Megvallották bűneiket, és ő megkeresztelte őket a Jordán folyóban. Amikor látta, hogy sok farizeus és szadduceus is jön hozzá megkeresztelkedni, így szólt hozzájuk: „Viperák fajzata! Ki indított benneteket arra, hogy meneküljetek a közelgő harag elől? Teremjétek hát a bűnbánat méltó gyümölcsét! És ne higgyétek, hogy közben azt gondolhatjátok: A mi atyánk Ábrahám! Mert mondom nektek: Isten ezekből a kövekből is tud Ábrahámnak fiakat támasztani. A fejszét ráhelyezték már a fák gyökerére: Kivágnak és tűzre vetnek minden fát, mely jó gyümölcsöt nem terem! Én csak vízzel keresztellek titeket a bűnbánatra, de aki énutánam jön, az erősebb nálam; arra sem vagyok méltó, hogy a saruit hordozzam. Ő Szentlélekkel és tűzzel keresztel meg titeket; kezében tartja már a lapátot, hogy kitakarítsa szérűjét. A búzát magtárba gyűjti, a pelyvát pedig olthatatlan tűzben elégeti!”

Mt 3,1-12

Share on FacebookTweet about this on TwitterEmail this to someone Öröm, ha megosztod!