A legfontosabb birtoktárgy egy Férfi életében a Nő. Nincsen fontosabb egy Férfi számára, nem lehet fontosabb a világában. Tudom, hogy durva, ezért csak tagoknak írom ezt, az ilyesmit immár. Valóságosan az enyém a Nő, a Társ, ez az élményem. Nem egyszerűen borda, hanem bordám. Kőkemény. De akkor is így van. Annyira a részem, annyira totálisan áll bennem, hogy konkrétan vagyok minden téren én kívül, tehát felelős érte. Enyém. Nem egyszerűen csak az az enyém tehát, ami az övé, hanem ő maga az enyém. Enyéim, mondja a magyar. A család, a Társ az Enyéim, sőt, a közösség, a nyáj és a pásztor között is birtokos a viszony. Enyéim akikért felelek. A Férfi itt kezdődik. Társam, Asszonyom, Enyém. Az ő, a Nő számára pedig én az vagyok akié ő. Az Ura. A Társ tudja, hogy ő az enyém. Uram. Egyáltalán nem tiltakozik tehát, legkevésbé sem, sőt, mindig is vágyta, ezt az állapotot Vágyta, ha nem is tudta ésszel, hogy ő valakié legyen, lehessen végre, tehát, igen, birtok, sőt, birtoktárgy, bármilyen abszurd is emberre alkalmazva a fogalom, az enyém.

Share on FacebookTweet about this on TwitterEmail this to someone Öröm, ha megosztod!