Valamikor a nyolcszázas évek elején egy Antoni Patek nevű lengyel megszállott felhúzókulcs nélküli óraszerkezetekkel kezdett kísérletezni, Svájcban. Aztán évekkel később egy Adrien Philippe nevű francia érkezett azzal meg, hogy innetől ezt együtt csinálják. Hogy ez miért érdekes? Mert pontosan így érzem magam, mint nevezett Patek vagy mint Dick és Mac McDonald épp egy évszázaddal később, akik a saját kis éttermükben a “hogyan csináljunk szakképzetlen emberekkel állandóan magas minőségű hamburgert” kérdést magukban szépen megoldották, és akikhez aztán szintén évekkel később érkezett egy Ray Kroc nevű hálózatépítő meg, hogy de ő ezt márpedig becsomagolja, mert el tudja, el fogja adni, sőt, országszerte nyit éttermeket.
Úgy érzem, megvagyok.
Kész az alap, az óraszerkezet, sőt, több változata is, tapasztalati alapon bizonyítottam az elméletet, amit korábban még csak éreztem, azt immár látom is, nap-nap után, magam körül, konkrét emberekkel, hogy ez jó, hogy ez kell, hogy ez működik. Eljött tehát az idő, hogy léptéket vátsunk, hogy profibban, tehát jobban adjuk azt, ami jó, mert VAN mit adni, tehát valódi lehetőség, hogy egy a világot széles körben gazdagító Patek Philippe vagy McDonald’s épülhet akár ebből, picit annak függvényében is, hogy mellém ki érkezik most, mert az igény körülöttünk tömeges, az emberek nincsenek jól, mert nincsenek a Helyükön, sőt, az emberek többsége még azt sem tudja, hogy a baja mi, és sokkal rosszabbul is lesz előbb, mielőtt a sorsa jobbra fordul, és ebben tudunk nekik segíteni, a mélypont átvészelésében, a folyamat gyorsításában, mégpedig nem csak elméleti tartalommal, hanem saját tapasztalást előtérbe helyező öntapasztaló platformmal, tehát gyakorlati iskolával is. A megoldás valódi, és működik. Sőt. Csak ez működik. Az út ugyanis nem megúszható, mindenki be kell maga járja, de a kitérők száma és ideje csökkenthető.
Keresem tehát az ország legjobb hálózatépítőjét.
Miért hálózatépítő? Mert az az élményem – pontosabban Lelkesedésem, megszállottságom, Ügyem, Küldetésem, Szolgálatom –, amitől évek óta nem szabadulok, hogy helybe kell az emberekhez a válasz, a tapasztalás, a támaszt lehetőségével menni. Házhoz. Mármint nem feltétlen szó szerint, de a környékükre igen, lehetőleg ismerős által, ami meg legjobban úgy valósulhat, hogy teret nyitunk annak, hogy aki ezeket a tapasztalás által konkrét változást hozó feladatokat / játékokat / gyakorlatokat próbálni akarja, az helyben legyen kivel kapcsolódjék. Játékostársakkal, konkrét vezetővel, és akár mentorral, közösséggel is.
Olyan öntapasztaló platformot akarok tehát indítani, ahol
1.) nem előadások a lényeg, hanem a való világban, számodra új emberekkel könnyen kapcsolódva tapasztalható feladatok, ahol tehát a kérdés sem az, hogy megérted-e, hanem épp, hogy mered-e akár nem értve kitenni magadat nekik, az ajánlásunknak, Bízni mersz-e táhát, mert, ha igen, akkor bizonyosan saját élményekhez segítenek az általunk ajánlott tapasztalatok, és az élményekből érzetek alakulnak, azokból pedig megértések születnek, aminek eredménye a világképed, tehát az életviteled, tehát az életed változása lesz, mégpedig jóval gyorsabban, mint ezek nélkül.
2.) Egyedi, hogy platformban gondolkodom, tehát bárki lehet nem csak résztvevő, de instruktor is, feladatok / játékok / csoportok / kurzusok befogadás után kerülnek ki – ami úgy is elképzelhető mint az okostelefonok alkalmazásai, ahol van alap kínálat tőlünk, a platform gazdáitól, de bárki fejleszthet, beküldhet, és a csatlakozó ötletgazda akár pénzt is kereshet, ha kidolgozza és befogadjuk és mások kipróbálják, használják az ötletét.
3.) Fontos, hogy elsősorban nem a “szakmára” számítok, hanem bárki kitalálhat és beküldhet tapasztalást / élményt / ötletet, tehát a cél nem az, hogy magamhoz, vagy egy trénerhez, vagy akár egy iskolához kössem az embereket, hanem, hogy Téged, a résztvevőt erősítse az egész rendszer, hogy Te haladj az Utadon, nőjj abban, aki vagy, és így magad lehess a környezetedben élők számára minél hatékonyabb mentor, konkrét segítséggel tőlünk, minél hamarabb,
4.) amihez a rendszer alap egysége, a helyi közösségek is segít. Fontosnak érzem, hogy az égiszünk alatt csoportok, férfi és női körök tovább bontakozzanak, ami alap kereteket ad nem csak a játékokanak, de a közösségnek is, miközben nyilvánvalóan nem elvárás, mármint a közösséghez csatlakozni, de többlet lehetőség azok számára, akiknek nem csak személyes fejlődésre, de hasonszőrűek közösségére is van igénye.
Célom tehát másképp megfogalmazva, hogy egyszerűsítsem az utánunk jövők számára annak az emberi útnak a bejárását, amin én magam még főleg egyedül, és erősen küszködve jöttem.
Mert az az élményem, hogy mások is nagyon hasonlót járnak, mindenki körülöttem, egyéni árnyalatokban, de szinte ugyanazt, és ezt tudva, tehát hogy vannak alap jellegzetességek, korszakok, kihívások, amit senki nem úszhat meg, ezt tudva lehet egyszerűbb. Sokkal egyszerűbb is lehet, ha van vezető, ha van, akiben Bízik az ember, ha az ő élményei és ajánlásai mentén a vándor gyorsítani mer, ha van a hely, ahol megtalálhatja ezeket.
Cél tehát ezt megadni,
5.) tapasztalathoz segíteni arról, hogy Nincs veled baj, a szenvedés normális, hogy Van út tovább, sikerélmények által mutatni meg, hogy merre, segítséget hozzá, ha szeretnéd, támasz, serpa, de anélkül, hogy a felfedezés örömét elvennénk az emberektől. Amihez a Könyv lesz még eszköz. A Könyv, amit ma adtam a kezemből ki, hamarosan nyomdába kerül, és tájékozódni segít majd, mert bemutatja, mert közel hozza, mert demisztifikálja az akadályok egy részét, ami által a félelmek bizonyosan enyhülnek abban, aki kézbe veszi, olvassa, mert az ember így működik, hogy félni attól és annál jobban fél, amit nem ért. A könyv összefoglalja, megmagyarázza, hogy mi történik velünk – oly módon, hogy rendszerezi, ami itt a blogon olvasható, sőt, konkrét példákat, konkrét élethelyzeteket ad hozzá…
:-)
Számomra nagyon világos, és nagyon Lelkesítő ez az egész, tudom, hogy lesz, sőt, Van, de még alakul is, hogy tehát születik, hogy évek óta ez formálódik – és másrészt az is nagyon világos, sőt, immár szintén nagyon lelkesítő, hogy:
egyedül nem vagyok rá képes.
Az eddig érkező nagyszerű emberek a játékok, gyakorlatok, tartalom csiszolásában hoztak óriási értéket, velük azon folyamatosan dolgozunk, most azonban a szervezetet is időszerű már felállítani, ami ezt működteti, ami által az emberekhez konkrétan jut mindez el. És ehhez Szövetséges kell, Szövetségest szólítok, mert a profi szervezet nem erősségem. Én az óramű, a készítési folyamat kidolgozásában, a platform megálmodásában vagyok egyszeri, mert az igényt látom, sőt, tapasztaltam is, és ezért tudom megválaszolni – de piacravitelben nem vagyok jó. A rendszer vélhetően kicsit franchise és kicsit hálózat alapú lesz, jövőjét illetően pedig bármi elképzelhető, de immár Szövetséges kell hozzá. Egy. A Megfelelő. Férfi.
Megfelelő pedig az, aki komplementer velem, tehát van mivel gazdagítsa, és azonos elszánassal képes beleállni.
Szólítalak tehát, HA
a) érted és Lelkesít mindez, sőt, az általam leírtaknál sokkal tisztábban Látod, hogy hogyan is kell megcsinálni, ÉS
b) jelentős tapasztalatod van ilyen rendszer építésében és bevezetésében VAGY mindig is ez volt az Álmod, és bár még nem próbáltad, viszont komoly személyes és pénzügyi erőforrásokat vagy képes és hajlandó mozgatni és elkötelezni, hogy megvalósuljon, ÉS
c) változik épp a világ körülötted, keresed a Helyed, az Ügyed, a következő Lépést történetedben, nyitott vagy új fejezetre, és Lelkesít, hogy velem indulj, mellettem állj bele, tehát megérint amit és ahogy képviselek.
Nem lesz könnyű.
Nagyon sok munka van, sok kihívás, jelentős befektetés szükséges, magunkból, akkor jelentkezz, ha készen vagy erre.
A vízió erős, átfogó stratégiában és termékfejlesztésben jó vagyok, taktikában inkább csak mint akivel megbeszélni lehet, helyi szinten való következetes építkezés, partnerkapcsolatok gondozása, valamint az operatív vezetés egyáltalán nem tehetségem, alapítói jelenét és kommunikáció erős, a csatorna egyre szélesebb, de a marketing sem az enyém, mert az ahhoz szükséges rendszerezettséget nélkülözöm.
Hát így.
Szeretettel várlak, ha ÉRZED.
… vagy Öröm, ha továbbítod, ha bárki eszedbe jutott.
:-)
Derű,
István
http://joosistvan.com
p.s.
És immár csak tagoknak: no erre most nagyon kiváncsi vagyok…
Öröm, ha megosztod!
