Menu Close

Én Vagyok

Mit Tennél, ha nem félnél?

Author / Joós István

A Férfi NEM vár.

… mármint igen, másokra, de magára, a saját félelmeire nem, a Férfi NEM halogat … hanem cselekszik, Lép … önfelvállalási kihívások, egyik a másik után érik, folyamatosan … és a Férfi VÁLASZT … Irányt választ, minden pillanatban, DÖNT, minden egyes Lépés döntés, nem Lépés, ami nem döntés, sőt, csak az valódi Lépés, ami fáj, ahol lemondok, levágok, ahol ELHAGYOK lehetőségeket … erre vagy arra … a Férfi választ … EGYET … sosem többet … egyszerre csak EGY irányba léphetek … világos fókusz … Lép, tehát Kapcsolódik … Magát vállalja, ami ŐT lelkesíti, ami NEKI a legfontosabb épp, SZEMBE a félelmeivel … mint a mesékben … nem konkrét céllal indul, hanem „szerencsét próbálni”, mert kidobják, vagy mert már nem érzi jól magát … ilyenkor szerencsét KELL próbálni … Lépni, tovább, az ismeretlenbe bele … a depresszió, a külső nyomás, betegség, erőtlenség, céges csőd, elbocsátás, látszólagos válságok, daganat, gerincfájás, pénzhiány mind csak a halogatás a tünetei … ha és amikor nem Lépek … „ember küzdj és bízva bízzál” … épp így … Tenni és BÍZNI, sőt, Bízni és TENNI … a következő lépést … amit MINDIG érzek … sok éves tapasztalatom ez … hogy MINDIG van mit tegyek, MINDIG tudom, és MINDIG elég vagyok a nap feladatához … csak halogatok … és érteni akarok … holott elég a napnak a maga feladata … NEM KELL a Célt értsem … Bízni és Lépni elég … választani, amit érzek … az itt és most időszerűt … amit MINDIG érzek …

A Férfi tehát NEM tudja a Célját.

Continue Reading

Eltévedni JÓ.

… mert a Sűrű Sötét Erdő valójában játszótér, a Lélek pillangójának Bábja, Iskola, ahova a feladatommal, pontosabban a feladatom megoldására akalmassal ELLENTÉTES viselkedési módot követve jutok … oka tehát egyedül bennem, mindaz, amit „rosszul” csinálok … és igen, addig mélyül, tehát a helyzet addig „romlik”, amíg ezt folytatom … a Nő az Erdőben dönt,  kezdeményez, választ, megpróbálja, Harcol, mert meg akarja oldani, erőből – a Férfi pedig Vár, és meditál, és passzív, és nem áll ki, mert majd az idő megoldja, és a háborút egyébként is „meghaladta” már … és nem … NEM sikerül, egyiknek sem … és ez JÓ … NAGYON jó a fordított szerepet, megoldási kísérletet, annak a csődjét megtapasztalni … mert szubjektív halálhoz vezet … a tapasztaláson keresztül … addig hiszem, hogy működhet a kényelmesebb, mert kevésbé kockázatos út, amíg meg nem próbálom … vicces ez … a Nőnek kezdeményezni, a Férfinak várni KEVÉSBÉ kockázatos, a Férfi tehát az erdőben vár, bóklászik, látszólag halad, valójában el sem indul, miközben állítja, hogy nem hogy az irányt, de az összes lépcsőt tudja – a Nő pedig megold, és intéz, és rohangál, de Irány, tehát valódi eredmény nélkül, körben … szép ez, nagyon … mert nem … NEM működik … de hogy ezt elfogadjam ahhoz előbb TAPASZTALNI kell, hogy nem … amihez pedig ki KELL próbálni.

Az erdő lényege önmagam megtévesztése.

Continue Reading

A Nő NEM választ.

… mármint igen, de CSAKIS a kérők közül … ez nagyon fontos, hogy hölgyválasz CSAK a tánciskolában van – tehát, ahol a nő választ, az CSAK iskola … nem lehet más … mindaddig, minden olyan helyzetben, ahol a nő a kezdeményező, ahol a férfi biztosra megy, a tutiból választ, ott még csak iskolába járunk, kisfiúk és kislányok, gyakorlás, felkészülés, tanulópénz, NEM az Igazi … Continue Reading

ÍTÉLJ, hogy ítéltess!

… igen, jól látod … azt tapasztalom, hogy ítélni fontos, sőt: jó … nekem … mármint felvállalni az ítéleteimet is … azt tapasztalom, hogy bár az Irány, hogy „Ne ítélj!”, de én mégis, folyamatosan, egy csomó témában, automatikusan: ítélek Continue Reading

Newer Posts
Older Posts