Mosolygós reggelt, Csodás napot és Nagyszerű estét kívánok nőnap alkalmából mindannyiunknak!
Szeretettel bátorítok továbbá e jeles napon, hogy soha ne feledjük, bármit is mond a világ, hogy a Siker és a Boldogság nem abban van, hogy mit tudok megszerezni, elvenni, birtokolni, hanem csakis annak eredményei, hogy adni, megosztani, gondozni, magamat alárendelni, odaadásban lenni mennyire vagyok képes, amire a Nő és az Anya számomra örök példa, nekünk, Férfiaknak is.
Mert Egységben az Erő.
Bármit megtehetsz azokkal, akik felnéznek Rád … gyakran látom ezt … hogy a Bizalom a legnagyobb, HATALMAS erő – és HATALMAS felelősség … sőt, a kettő ugyanaz … az erő Felelősség, a felelősség Erő … ami nyilván csak egy másik megfogalmazás arra, hogy csak szolgálni érdemes … lábakat mosni … másképp nincs hasznosulás, nem lehet, […]
A tánc sem a Cél … csak folyamat … sőt … az sem … csak egy állomás … pontosabban korszak … egy Szakasz jellemzője – és elmúlik … ez is, a Tánc IS … pontosabban addig finomodik, míg már észre sem vehető … mert ez a Rend … NAGY amplitúdóval indulunk, mind, lelkesen, picit vadul, tudatlanul és ezért öntörvényűen … persze, hogy felrugjuk, letapossuk egymást, hiszen nem megy, nem mehet, amíg mindkettő vezetni akar, és úgy sem, ha egyik sem … a korai kapcsolatok ideje ez … a helyrehozhatatlan kapcsolatok ideje … mert azokban az időkben még nem lehet, nagyon nehéz megbocsátani, ha letaposták az embert … életre szóló sebek … szavak csak, gyakran, egy-egy tekintet, egy fejcsóválás, amit a másik soha nem felejt el, amin csak évekkel később jut túl, addig semmiképp, amíg a felelőst bennem, tehát kívül véli … a szélsőséges lobogás, a külső tényezőktől függő boldogság szélsőséges visszahatásai … Inga a szélső állásban … de az inga Leng … a korai kapcsolatokba belehalunk, mert bele kell haljunk … és a mélyponton – sosem előbb – váltunk, mert jobbat remélünk … Continue Reading
… csakhogy, igen, segédeszköz ÉS többségünknek kis segítség is kell hozzá … segédeszközt az álmainkból konstruálhatunk … és persze, kinevetnek sokan, de az mindegy … naná, hogy valószínűtlennek tűnik, nyilván – egyáltalán nem biztos, hogy működni fog, hiszen épp ez az újítás, a Férfi Út lényege, hogy pont így még soha senki sem próbálta … […]
… mármint igen, de nem egymás között … hanem épp közeledni jó, összeragasztódni … Platon által megfogalmazott idea a négykezű és nagyálábú ember, aki széttépetett, és azóta keresi a Társát, akivel minden szempontból kiegészítik egymást … igen … de vegyük észre, hogy NINCS tér a két fej között, sőt egyesülnek, összenőnek, hiszen EZ a vágyuk … nem ott van a Tér … hanem KIFELÉ van … ugyanis pontosan ellenkező irányba néznek … nagyon fontos ez … hogy csak akkor valósulhat meg a Tér, ha nem egymást fürkésszük, hanem, ellenkezőleg, egymásnak hátat fordítva közeledünk, és ÍGY olvadunk össze … HÁTTAL … ami a Bizalom … a másikat érzem, a Részem, bennem van, arra nem is nézek, nem kell, mert nem a szemeimmel Látom … érzem, minden rezdülését regisztrálom, követem … nézni pedig a fejemből kifelé nézek, arra, ami kevésbé részem … a Társammal Egységben vagyunk … benne BÍZOM … nem látok a hátam mögé, de nem is akarok arra nézni, nincsen rá szükség … ez a Férfi Nő egység – és az Erős Férfi-Férfi szövetség titka is … hogy hát-Társak vagyunk, hogy közöttünk SEMMI Tér nincs … tehát se falak, se titkok, se szégyen, se bűntudat, se elhallgatott vágyak, se rejteni próbált szerepek … semmi … nincs, nem lehet – közöttünk nem.