Hogy azt képzeljük, hogy van mellérendelődés, ezt látom a legnagyobb problémának a világban. Ezt képzeljük, mert ebben nőttünk fel, könyvek, hősök, filmek, emberi jogok és a szabadság eszmémyei mind ezt sugallják, tehát igényt is tartunk rá, és eszerint próbálunk kapcsolódni, pedig nem, NINCS mellérendelődés, és így nem lehet. Kapcsolódni. Continue Reading
No ez most meglepő lesz. Ugyanis az a pihent ötletem támadt, hogy meghirdetem az oldal történetének első nyereményjátékát, ami egyben az első Feladat is, amit szívből és szeretettel ajánlok a női olvasóknak, mert mély nyugalmam van abban, hogy hasznodra válik. Tehát. Continue Reading
Kedves olvasó, ez az írás ma déltől itt már csak tagoknak látszik, ugyanis áttettem az újként MA lendülő VilágKép oldalra, mert tematikusan oda nagyon illik, és az nyitottabb is, sőt, ugyanoda a Te írásaidat is várjuk! : ) Continue Reading
Ezt is annyian csináljuk, csudába is – ÍRJ neki vagy HÍVD FEL! …
A stílus valóságosan az ember. Mégpedig nem csak, mert kifejez, hanem, mert meg is határoz. Ugyanis a stílus, ami látszik belőlem, az engedi a tartalmat át, Aki Most Vagyok, annak kifejeződése, sőt, Continue Reading
[Figyelem, ez az írás nagyon személyes, NEM ajánlom. Még reggel született, és mostanáig figyeletem, hogy akkor valóban kiteszem-e, de hát muszáj, mert így Igaz, látszódjanak a kihívásaim is.] Belehalok. Ez az élményem, néhány napja, hogy szükségszerűen belehalok. A Feladatomba, a Rendbe, hmm, hogy meg KELL követeljem, hogy a Dolgom, ez. Kép-viselni, tehát szembesíteni, tehát, végül, igen, […]