Magokat vetünk. Régebbi megfigyelésem ez, sok szó esett már róla, hogy aratás a vetés után jön, valóban és bizonyosan, HA egészséges a mag, tehát valódi a lelkesedés ÉS szeretettel gondozom, tehát kitartóan áldozok érte, míg termőre fordul. Karrierváltó férfiak és kapcsolatváltó nők nagy mumusa a téma, pedig Siker és Férfi így és csak így, azonos módon, lassan beérve születik, valódi Lelkesedés mentén szerelmes Munkát áldozva, kiteljesedés másképp nincsen. Most akkor arról, hogy ez idő. Olykor sok. Hmm. Általában sok. A várt hozam arányában. Mekkora Sikert, mekkora Férfit szeretnél? Akkora idő és/vagy munka. Utóbbi biztosan. Hogy rövid idő alatt sok munka, vagy időben elosztva sok, az mindegy, SOK munka, hogy az ember sarlót foghasson és aratni mehessen, a férfi Sikert, a nő Férfit, ami mindannyiunk vágya. És elszoktunk tőle. A kemémy munkától. Lusta, puhány, kockázatkerülő, küzdelem helyett panaszkodó, nekem jár embereket látok magam körül többségben, a ritka, csendes kivételtől eltekintve, aki beleáll, kitart, arat. Halad is. Évről évre. Szinte nem érted, mi történt, az imént még semmijük nem volt, és erre nézd, most házat vettek épp. Igen. Mert megdolgoztak érte. Szezonról szezonra, ami minden ember számára lehetőség. A munka. Sőt. A Munka, amit Szeretek. Van. Olyannyira Van, hogy helyes vetni egymás lelkébe, ezt is, hogy van. Hogy ne csüggedj, tarts ki, invesztálj, míg megérkezel a Helyedre. Van. Neked is Van. Csakhogy sokakat megtéveszt a megtalálni szó. Hogy a Helyet megtalálni, tehát keresni kell. De nem. Téves. Keresve nem lesz meg, mert a keresés mögött mindig Akarás van, és úgy nem megy, mert Akarva azt kémlelem, hogy az Általam Akart eredmény közeledik-e, tehát nem vagyok a váratlanra, az újra, a Lehetőségekre, az Életre nyitott.
Keresve nem lehet találni.
Hanem csinálva igen. Csinálva, tehát részvétel által találhatja az ember az életben a helyét meg, a csinálásból fakadó tapasztalás által csiszolódva lépdelünk, rázódunk, alakulunk, magunkhoz és ezáltal egymáshoz közelebb és közelebb, mármint aki hajlandó, aki mer, akinek van alázata magát az újnak kitenni, kockázatot vállalni, aki előre néz és halad. Annak meg is lesz. A Helye. Nem pontosan az, amit elképzelt, ez fontos, NEM pont az, DE arra van. ÉS jobb. Picit más és sokkal jobb. Pontosan arra. Van Helyed. Ami, igen, Boldogságnak vagy akár Isten Országának is nevezhető, csak meg kell hozzá fogalmat érteni, hogy ez nem egy angyalkák zenélnek, lógassuk együtt a lábunkat világ, hanem egy örülünk neki, hogy Van helyünk, szeretjük a Helyünket, elvégezzük a Dolgunkat építkezés. Részvétel által fejlődünk. Csakis. A Világ nincsen kész, Rád, rám, mindenkire vár feladat, hogy részvételünket hozzátéve Lendítsünk rajta, Nagy a rendszer, de sok kicsi sokra megy, tehát kis lépésekben haladunk, és boldog csak az lehet, aki meg is futja a pályát, el is végzi, amire képes. Kép-es. Vagy. Mind azok vagyunk, és pontosan ez, a Bennünk bontakozó kép, ennek megvalósítása általi hasznosulás a Siker és a Férfi kulcsa. Idő. Magokat vetünk, magokat vetnek az emberek egymás lelkébe folyamatosan, és nem minden mag csírázik egy szezonon belül ki. Ami mindegy. A lényeg ugyanis NEM az eredmény, hanem a döntés és beleállás, tehát a vetés művelete maga, és a kitartó, szeretetteljes gondoskodás. Siker és Férfi „csak” termény, tehát szükségszerű okozat.
–
[A képen Giovann Agnelli olasz iparmágnás, a FIAT konszern alapítója, aki ugyan már meghalt, de amúgy sem segítene sokat – velünk viszont még találkozhatsz.]
–
Abban az időben Jézus ezt mondta a tömegnek: „Isten országa olyan, mint amikor az ember magot vet a földbe. Utána akár alszik, akár ébren van, éjjel vagy nappal, a mag kicsírázik és szárba szökken, maga sem tudja hogyan. A föld magától hoz termést: Először szárat, aztán kalászt, majd telt szemet a kalászban. Mikor pedig a termés engedi, az ember mindjárt fogja a sarlót, mert itt az aratás.” Majd folytatta: „Mihez hasonlítsuk az Isten országát? Milyen példabeszéddel szemléltessük? Olyan, mint a mustármag, amely, amikor elvetik a földbe, kisebb minden más magnál a földön. Mikor azonban elvetik, kikel és minden kerti veteménynél nagyobb lesz. Nagy ágakat hajt, úgyhogy az ég madarai az árnyékában laknak.” Sok hasonló példabeszédben hirdette nekik az igét, mert így tudták megérteni. Példabeszéd nélkül nem szólt hozzájuk. Mikor azonban egyedül volt tanítványaival, mindent megmagyarázott nekik.
Mk 4,26-34