Elszomorodott, de lefejezte. Szép ez. Hogy így történt, hogy szükségszerűen történt így, hogy nem is történhet volna másképp, hogy a dolgok folyása, a világ nagyobb rendje szempontjából tökéletes, ahogy történt, Jézus nyilvános működését ez után, ennek hatására is kezdte meg, hogy János meghalt, hogy Heródiás lánya táncolt, hogy Heródes döntött. Fontos ez nagyon. Nekem. Hogy a lány az én lelkemben is táncol, a csábítás, és Heródiás az én lelkemben is követel, a félelem, és olykor, igen, elbukom. Hogy ez rendben van így. Mert ember vagyok és maradok, jóra törekedni fontos, de az esendőséget IS engedni KELL, mert végül a víz az úr. Igen. És szakad a gát, és valaki máshoz a hír elér, ahova valamiért éppen ennek a „bukásnak” a híre kellett, és ebből ott valami Csoda születik. Sőt. Nagyobb csoda. Az Okozat. Rend van a világban. Nem értjük. De annál nagyobb.
–
Amikor Heródes Antipász, a negyedes fejedelem meghallotta a Jézusról szóló híreket, azt mondta szolgáinak: „Ez Keresztelő János: ő támadt fel a halálból, azért van ilyen csodatevő ereje.” Heródes ugyanis annak idején elfogatta Jánost, bilincsbe verette és börtönbe vetette Heródiás miatt, aki fivérének, Fülöpnek a felesége volt. János ugyanis figyelmeztette: „Nem szabad őt feleségül venned!” Heródes emiatt ki akarta végeztetni Jánost, de félt a néptől, mert prófétának tartották őt. Amikor Heródesnek születésnapja volt, Heródiás leánya a vendégek előtt táncolt. Ez nagyon megtetszett Heródesnek, ezért esküvel ígérte, hogy bármit is kér, megadja neki. A leány, mivel anyja már előre kioktatta, így szólt: „Add nekem egy tálon Keresztelő János fejét!” Erre a király elszomorodott, de esküje és a jelenlevő vendégek miatt megparancsolta, hogy adják oda neki (Keresztelő János fejét). Erre elküldvén lefejeztette Jánost a börtönben. Fejét elhozták egy tálon, és odaadták a leánynak; ő meg elvitte anyjának. Akkor János tanítványai eljöttek, elvitték a holttestet, és eltemették. Majd felkeresték Jézust, és mindezt hírül adták neki.
Mt 14,1-12
Öröm, ha megosztod!
