Alább egy facebookon folytatott párbeszéd kivonata, mert időszerű.
A célokkal és a felvázolt lehetőségekkel teljesen azonosulni tudok viszont nem vagyok benne biztos hogy szeretnék egy felülről szabályozott és korlátozott szervezet része lenni ahol az önállóság igencsak behatárolt. értem hogy az általad elfogadható szintet és színvonalat szeretnéd biztosítani de mi van akkor ha a közös álom attól közös hogy közösen álmodjuk és nem valaki álmát valósítjuk meg? személy szerint abban hiszek hogy a jó ötlet csak jobbá válik ha megosztjuk és nem kell feltétlenül az eredetihez ragaszkodni hiszen akár jobbá is válhat
Bizalom.
Nem lehet más alap.
Megadás A kihívás.
Ezért kell a Rend.
Hogy mindenki dönthessen. :)
Ezért is.
valóban úgy érzed hogy ez az én megadásomról szól és nem arról hogy az áramlathoz csatlakozva az csak nagyobb lehet mintha az eredetihez ragaszkodnánk?
Megadás. Mindenkinek. A folyók össze folynak, igen, de a meder mégis Van.
:)
tökéletesre csiszolni valamit lehet hogy jó munka,de hol marad a többi kéz által hozzátett érték?a közös munka és közös tépelődés öröme – mert a kész megoldás megfoszt nem csak az önállóságtól hanem a boldog felismerésektől is
Nincsen kész. Befelé végtelen. Csak keretek. Keretek Vannak. Mindenben.
korlátok melyek bent tartanak és be nem engednek ha valaki úgy nem dönt hogy beenged? ez nem jó az én szívemnek … ha jól érzed magad nincs szükség rá … ha szükség van rád jól érzed magad
.. Van. A rend. Mindig. A keretek. Akár értjük épp, akár nem. Ilyen az emberi élet. .. Vicces, hogy a keretekkel vitatkozol … nem csak Te, a többség … ahelyett, hogy a befelé végtelen Teret látnák.
Végül, de. A Te szívednek, sőt egészségednek épp ez kell. .. A szabadság tévedés.
elhiszem neked hogy te így gondolod és ebben létezel főképpen mert a keretek általunk építettek és saját szándékból valók de attól még én nem ebben hiszek és a szabadság számomra létezik … és minden ami felülről,emberek által irányított arra késztet hogy megnyissam a kaput … mi lenne ha szabadságot hagyva nem akarnád ennyire kézben tartani a dolgokat és hinnél abban hogy kontroll nélkül is nagyon jól működik? :)
Abszolút van szabadság. .. Dönteni, hogy a játszótérre az egyén bejön-e .. és abban is, hogy ott mit és kikkel játszik .. de a mászókán nem lehet homokozni. :)
a példa jó mert oda valóban játszani mész saját kedved szerint de ha megmondják milyen szabályokkal és mit kell játszanod már nem tetszik annyira … az ötletek maguk alkotják a játszóteret és a közösségek melyek szívesen játszanának ezekkel a játékokkal kialakítják saját játékaikat kedvük és boldogságuk szerint hogy hangzik?
Értem én. Próbáltam. Végül összevesztek az emberek. Nem működött. Káosz lett. Valakinek végül dönteni kell. Ez van. Rend vagy Káosz. … Nincsen játék szabályok nélkül.
sok mindent megértettem tegnap óta főképpen azt hogy a célunk ugyanaz viszont nagy probléma hogy a szavak nem ugyanazt a tartalmat takarják neked és nekem és persze másnak sem … amikor azt írtad a keretekre van szükségem és az EGÉSZségem is ezt kívánja azt gondolom teljesen másra gondoltunk kérlek nyisd ki számomra a te értelmezésedet
Nincs konkrétabb értelmezésem. .. az emberek modell szinten működnek valahogy és a modell szintű működés produkál konkrét okozatokat, tüneteket, kívül és belül .. ezért tehát a modell megváltoztatása a válasz bármire, amit nem akarok az életemben .. ami pedig megértés, tehát NEM erőszak, NEM étrend, NEM testgyakorlás .. hanem megértés .. és ahogy a megértés tágul, változik a viselkedésünk .. NEM mert változtatni akarok, hanem, mert már mást értek, amitől automatikusan másképp viselkedem .. no és ekkor változnak az okozatok is, tehát a tünetek, tehát a világ, amiben élek .. kívül és belül.
ez teljesen tiszta de a keretek mit takarnak?
Megadást. Elfogadást. Bizalmat. Önmagam követésre állítását. Önként.
Az ÉN tudom, a majd ÉN eldöntöm feladását .. figyelmet .. irracionális lépéseket .. kötöttségek és felelősség vállalását .. érzések mentén.
A lényeg: NEM KELL ÉRTSEM a kereteket .. NEM ez a kérdés .. hanem, hogy elfogadom-e, hogy vannak, hogy választom-e, hogy alávetem-e magam.
látod ezt én nem keretnek nevezem – ez a teljesség számomra :) és ezt el tudom fogadni … a keret számomra más – be és elhatárol
A lényeget nem látod még .. a teljesség MEGNYILVÁNUL .. itt és most, tehát emberek között és emberek által .. tehát embereken keresztül a keretek IS megnyilvánulnak .. munkában, házasságban, bárhol .. EBBEN kell dönteni, EBBEN magadni magam .. emberi, emberek által képviselt, tehát SOSEM tökéletes kereteknek .. aki tökéletes keretekre vár, aminek megadhatja magát csak ki és elszakad .. így a helyére sem állhat, így nem hasznosul, így sorvad .. MAGÁT sorvasztja, mert az Ő döntése, hogy nem áll be semmilyen Helyre, mivel mindenütt megkérdőjelezi, ahelyett, hogy elfogadná a kereteket .. sőt, közben örül, hogy igaza van .. és TÉNYleg igaza van, mivel a keretek sosem tökéletesek, bármit lehet kifogásolni .. vagy megadhatja magát, beleállhat, és segíthet csiszolni.
…
A csiszolás a Lényeg, ezért vagyunk itt … mert az embernek VAN hatása, egymásra VAN hatásunk, sőt, CSAK ÍGY, csak egymáson keresztül, csak Kapcsolódva érhetnek hatások minket … EZ a játszótér lényege … a Játék … a nem tökéletes, az emberi keretek elfogadásának az értéke, hogy így résztvehetek a Játékban, tehát KAPCSOLÓDHATOK másokhoz, tehát tapasztalhatok, amitől csiszolódom … a részvétel a kulcs, a kapcsolódás … kívülről bekiabálva nem megy … hanem bele KELL állni … és akkor sem a háború a hatékony, erővel csak beássuk magunkat, csak állóháború lesz, frontok, szerepek, kín – sőt, az Ügyet (család, munka, közösség) is veszélyezteti, ha belül háborúzunk … hanem konstruktívan, szeretettel, elfogadással, őszintén, egyenesen … és így … tehát a tapasztalat által, tehát a nem tökéletes elfogadásából fakadóan csiszolódnak a keretek, mert csiszolódnak a résztvevők, mindenki a maga helyén, folyamatosan, szükségszerűen … pusztán az által, hogy történik, hogy kapcsolódunk, hogy Játszunk … ami az Idő csodája. :)
a nyitottság részemről is adott és bízom benne hogy egyre jobban érteni fogjuk a másik nyelvét konkrétan hogyan gondolod a közös munkát?
Lépni, dönteni kell.
igen pontosan így érzem de ez most a te döntésed
Nem. A Tied. Le tudok menni, de előbb el kell dönteni, hogy
a) közös munka az irány, a jövőt építjük, Ti elfogadjátok a még formálódó, és mindannyiunkért alakuló kereteket, és bevonom, akiket ehhez értékesnek érzek, és együtt megszüljük a részleteket
b) csak vendég vagyok, megosztom amit tudok, és kapok kenyérre pénzt érte
Melyik?
azt hittem megértetted a válaszomat hogy nyitott vagyok , rájöttem hogy a célok azonosak csak mint már korábban említettem szerintem közösséget építeni akkor lehet ha a közösség szó mindenki számára világos és érthető -szóval pontosan kell értenünk egymást hogy együtt tudjunk gondolkodni
Körben járunk. :)
Nem kell „pontosan értenünk egymást”. :) .. Bízni kell. Hogy kiben bízom, hogy kivel lesz együtt JÓ .. EZ a kérdés.
Hogy kit fogadok el Vezetőnek.
nekem szükségem van arra hogy értsem mit szeretne a másik elmondani -hogyan tudnék valakivel együtt dolgozni ha nem értem mi a szándéka hiszen a bizalom mellett az együttre is szükség van
Háát ezaz. Dőlni kell. .. ránézel a férfire és NEM tudod, milyen lesz vele táncolni .. dőlsz vagy sem .. ennyi a döntés .. mindannyiunké csak ennyi .. hogy kikkel táncolunk, hová dőlünk .. nincs Bizonyosság. :)
rendben tegyük fel úgy döntök együtt táncolok vele(de ez nem igazán jó példa mert a táncban közös dallamra együtt táncolunk )és hagyom hogy ő vezessen de én is teszem a lépéseimet … itt a közös dallam a közös cél amit azért nem ártana tudni mi is és az affelé tett úton közös lépések és mehet a vezető elől de mi mindannyian aktívan részt veszünk, többet téve annál hogy követjük őt
Öröm, ha megosztod!
