Minek Jézusnak a szamár? Gondolkodtál már ezen? Számomra nagyon érdekes, hogy miért, maga vagy a környezete miatt kellett. Maga miatt aligha. Legalábbis tudomásunk nincsen róla, hogy bármi baja lett volna, és a távolság sem indokolja, hiszen a tanítványok nyugodtan besétáltak. Akkor? Nyilván az emberek. Praktikus szempont, hogy az állat hátán jobban látszik, sőt így tudható egyáltalán, hogy az érkező, hasonöltözetű és termetű emberek közül melyik Jézus. Eddig elég kézenfekvő. Az már sokkal kevésbé, hogy közrejátszott-e a döntésben, hogy királyként vonuljon be, hogy elősegítse azt, hogy az emberek annak lássák. Mindennapos dilemma. Az ember folyamatosan formálja a környezete véleményét azzal ahogy megjelenik. Sőt. Tág határok között, és az utóbbi időben azt tapasztalom, hogy bár egyrészt az alázat és a szerénység nagyon-nagyon fontos, de másrészt a funkcióm szerinti Hasznosuláshoz igenis vannak helyzetek, mikor a külsőségek alakításával is lehet, tehát dolgom hatni. Az érzésem, hogy ezt Jézus is tudta, hogy abszolút tudatos volt ebben, ilyen szempontból is. Hát Te?
[A másik érdekes kérdés, hogy miért csikó. Arról majd jövőre. :-)]
–
Abban az időben, amikor Jézus és tanítványai Jeruzsálemhez közeledtek, Betfagé és Betánia táján, az Olajfák hegyénél Jézus előreküldte két tanítványát, és ezt mondta nekik: „Menjetek a szemközti faluba. Amint beértek, találtok ott egy megkötött szamárcsikót, amelyen ember még nem ült. Oldjátok el és vezessétek ide. Ha valaki szólna, hogy mit tesztek, mondjátok, hogy az Úrnak van rá szüksége. Erre mindjárt elengedi.” El is mentek, és az útelágazásnál egy kapuhoz kötve megtalálták a szamárcsikót. Eloldották. Azok közül, akik ott ácsorogtak, valaki megkérdezte: „Miért oldjátok el a szamarat?” Azt válaszolták, amit az Úr mondott nekik, és erre elengedték őket. A szamárcsikót Jézushoz vezették. Ráterítették a köntöseiket, ő pedig felült rá. Sokan az útra teregették köntösüket, mások meg a lombos faágakat, amelyeket a réten vágtak. Akik előtte jártak, és akik kísérték, így kiáltoztak: „Hozsanna! Áldott, aki az Úr nevében jön! Áldott atyánknak, Dávidnak közelgő országa! Hozsanna a magasságban!”
Mk 11,1-10
Öröm, ha megosztod!
