Menu Close

Én Vagyok

Mit Tennél, ha nem félnél?

Jézushoz könyörögni hiba.

Jézus nevében nem azt jelenti, hogy az ő nevét ismételgetve. Hanem, hogy benne állva, tehát az akaratával összhangban – amit másképp úgy is mondhatunk, hogy olyat kérj csak, amiről tudod, hogy helyes és időszerű, amit akkor is teljesített volna, amikor még itt élt közöttünk. Hogy segítsen sikert elérni vagy a rákból gyógyítson meg? Értem, hogy Szerinted helyes és időszerű, de vajon Tovább

Aki nincsen jól, az nincs a helyén.

Az ember jól csakis a helyén működik, aki nincsen jól az nincs a helyén.

Tudtad, hogy május 1. József, a munkás ünnepe? Hát hogy az egyházi olvasmány szerint Jézus ma nem egyszerűen nem művel csodákat, hanem nem megy neki a csoda? Összefüggés a munka. Csodára a munkájában elakadt embernek van szüksége, aki Tovább

A szőlőtő lényege a termés.

Jézus mellett nem lehet dönteni, a szeretet magában kevés.

Misén ülök épp, a Balaton felett, Kővágőörs, és döntésre ösztönöz a pap, István testvér, hogy dönts Jézus mellett, maradj meg Jézus szeretetében! Csakhogy az én élményem, hogy ez nem megy, mert a szeretetet magában választani igazából nem lehet, mert a szeretet magában választva tulajdonképpen szintén önzés csak. Hogy márpedig Isten a szeretet? Igen. Pontosan EZ az, hogy Isten valóban a szeretet, csakhogy én nem Isten vagyok, hanem a teljesség (tehát Isten) felé törekvő ember, akit nem a szeretet, hanem a nagy egységben elfoglalt helyem, tehát a szerelem határoz meg. Lenyűgözően fontos ez. Hogy a szeretet magában kevés. A rám utalt embereket szeretem, ahogy testvéreimet is, de az embernek a teljes élethez szerelem is kell, tehát lelkesedés és irány, cél és kihívás és küldetés – magát és boldogságot és békét és derűt és bőséget csakis az ér el, aki a szerelmén dolgozik, aki oda Adja magát, aki megvalósítja magában áldozatot, ami ehhez kell.

A szőlőtő lényege nem a másik vessző, hanem a termés.

Kérj és megadatik, idézik sokat, pedig csudákat! A szándékon múlik. Ha helyes a szándék, tehát a tő szándékaival összhangban áll, tehát az Atya iránt érzett egy nagy szerelem részeként hasznos, akkor adatik csak meg, amit kérsz. Másképp nem. No és ezt jelenti a szőlőtő hasonlat. Nem a szeretetet csak, a többi vessző felé, hanem a szerelmet a termés, a lugas, az azt leszakító ember, az abból készülő bor, a derűs esti beszélgetések iránt. A szőlő lényege a termés. Az ember lényege. A helyes termés. És amíg ezzel összhangban akarok és kérek, addig valóban mindent megkapok – aki nem kap mindent meg, annak a kérése NEM helyes. Ez az igazi szeretet. Ahogy a gyermeket szereted Te is, de csakis olyat adsz, ami jó és helyes, számára, itt és most. A kapcsolat az alap. Amit NEM a szeretet, HANEM a szerelem határoz meg. A szőlőtő lényege a termés. Csakis az életed termése mutatja meg, hogy hol állsz, hogy ki vagy – csakis a helyes termés szül valódi tartozást, igaz szeretetet, békét, derűt, boldogságot, egészséget.

Nem Jézus mellett kell tehát dönts. Legkevésbé sem.

Hanem a Helyes, mert őszintén Lelkesítő, tehát Igaz Termés (cél, ügy, küldetés, szerelem) mellett KELL dönts, csakis így leszel a szőlőtő része, bő termés kell, jót és jól, munka által működik az élet.

*

Abban az időben Jézus ezt mondta tanítványainak: Én vagyok az igazi szőlőtő, és Atyám a szőlőműves. Minden szőlővesszőt, amely nem hoz gyümölcsöt bennem, lemetsz rólam, azt pedig, amely gyümölcsöt hoz, megtisztítja, hogy még többet teremjen. Ti már tiszták vagytok a tanítás által, amelyet hirdettem nektek. Maradjatok bennem, akkor én is bennetek maradok. Miként a szőlővessző nem hozhat gyümölcsöt magától, ha nem marad a szőlőtőn, úgy ti sem, ha nem maradtok bennem. Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők. Aki bennem marad, és én őbenne, az bő termést hoz, mert nélkülem semmit sem tehettek. Aki nem marad bennem, azt kivetik, mint a szőlővesszőt, és elszárad. Összeszedik, tűzre vetik és elégetik. Ha bennem maradtok, és szavaim is bennetek maradnak, akkor bármit akartok, kérjétek, és megkapjátok. Azáltal dicsőül meg Atyám, hogy bő termést hoztok, és a tanítványaim lesztek.

Jn 15,1-8

Hiszel-e?

A végső kérdés végül, mert ha hinni nem vagy hajlandó, akkor véletlen van csak, tehát racionalizmus, mert az elme az Úr, tehát önközpontúság, mert másból nem lehet kiindulni, tehát önzés, mert másnak nincs értelme, és túlfogyasztás és verseny és háború és környezetrombolás és függés és agresszió, mert biztosabb, hogy én (igazi) vagyok, mint hogy Tovább

Követsz-e?

Akit eléggé ismerek követni fog. Ez van. Ha csak eléggé figyelek, szinte bárkit eléggé ismerehetek, ami alól az egyedüli kivétel, aki nálam is jobban figyel, tehát akit én követek. Lenyűgözően döbbenetesen automatikus ez. Hmm. Aki Tovább

Ki követ?

Az ajtó az értelem. Egy ember lelkébe vágyakon, szükségen, félelmen, megszokáson keresztül is be lehet jutni, sőt, ezek bármelyike könnyebb, mint az értelem ajtaján át menni. Mert Tovább

A szél ott fúj, ahol akar.

A legutóbbi két évben meglehetősen visszafogtam magam, mert azt gondoltam, hogy ha olyan határozottan mondom, mint korábban, az túl megosztó, és elrettenti az emberek azon részét, akik a tudatos korszak mélységeiben bóklászva még az intellekutusuk mindenhatóságában hisznek. Finoman próbáltam tehát. Megértően. Kedvesen. Aztán az derült ki, Tovább

Newer Posts
Older Posts