Támasz nélkül nem megy. Vagy csak sokkal lassabban, ezt figyeltem meg, hogy nagyon fontos, nagyon értékes a vándorbot az úton. Nekem. Érdekes ebben, hogy soká voltam előtte arra büszke, hogy nem kell, és hazaérkezésem után is hajlamos voltam, vagyok nélküle indulni. Annak ellenére, hogy pedig tapasztaltam. Súlyom egy részét a bot tartja, sík terepen is, oldalakat váltogatva tudom használni, emelkedés vagy ereszkedés esetén kimondottan sokat gyorsít a harmadik támaszkodási pont, tehát, hogy bármely pillanatban biztosan tart kettő, és egyensúlyozni is tudok vele, és kutyák ellen is megnyugtató. A félelmem ellen tehát. Jó, ha van. Fontos másrészt, hogy járókeret nem lenne jobb. Legfeljebb helyben állni, mert túlkorlátoz. Teljes súlyommal támaszkodva alig haladok. Hmm. Jó erre rácsodálkozni most, hogy mekkora ajándék, hogy támaszkodhatok, amikor kell épp, pillanatokra, és másrészt mennyire nagyszerű mások életében botként résztvenni. Botként. Tehát nem járókeretként és nem is sehogy. Hanem botként. Világos keretek között, erre használhatsz, arra nyilvánvalóan alig. Fontos ez. Botként szerzett tapasztalataim erősítenek, fásítanak, ami által ebben a funkcióban egyre jobb vagyok, pontosan a fásulás miatt. Nem a forma a bot lényege, nem amit kívülről azonnal látsz, hanem az anyag. Papírból nem jó. Acélból sem. Súly és merevség arányán múlik, ahol bár alumínium lehet hatékony, de szentimentális okokból sokan nem választják mégsem. Fa. Élő anyag. Az élő anyag szeretettel faragott darabja a vándorbot. Szép ez nagyon, hogy mind bottá leszünk végül. Ami másrészt létszükséglet. Egymásnak. Sem kenyeret, sem tarisznyát, sem pénzt az övetekben, csak vándorbotot. Egymást tehát. Csakis egymásra van feloldhatatlanul szükségünk. Istenre egymás által. Ajánlom!
–
Abban az időben: Jézus magához hívta a tizenkettőt, és kettesével elküldte őket, hatalmat adva nekik a tisztátalan lelkek felett. Megparancsolta nekik, hogy az útra ne vigyenek semmit, csak vándorbotot: sem kenyeret, sem tarisznyát, sem pénzt az övükben. Sarut kössenek, de két ruhadarabot ne vegyenek magukra. Azután így folytatta: „Ha valahol betértek egy házba, maradjatok ott addig, amíg utatokat nem folytatjátok. Ha valamely helységben nem fogadnak be és nem hallgatnak meg titeket, menjetek el onnét, s még a port is rázzátok le lábatokról, tanúbizonyságul ellenük.” Azok elmentek, s hirdették mindenkinek, hogy térjenek meg. Sok ördögöt kiűztek, és olajjal megkenve sok beteget meggyógyítottak.
Mk 6,6-13
Öröm, ha megosztod!
