… bizony, egészen komolyan … nem véletlenül voltak nagy becsületben japán gésái és a régmúlt veszta papnők … nem, nem a szex miatt, egyáltalán … hanem a TOTÁLIS odaadás okán … mert ADTÁK, amit tudtak, a mindenüket rákenték a Férfi lábára, ITT és MOST, a jelen pillanatban, amit csak hatalmukban állt, ami erejükből tellett, ami a Nő dolga … és igen, pénzt, adományt, biztonságot kaptak … eleinte talán nem is kértek, csak kaptak, magátólértetődő természetességgel … mert az valóban Jár … a kurtizán adja, amit tud, a Mindenét, és így funkciója szerint, mint Nő hasznosul, Erőt ad, konnektor, kapcsolat a Forráshoz … anyagi viszonzás tehát tökéletesen Rendben, mert az valóban a Férfi dolga … ugyanis az anyagi bőség a Jól levő, tehát Nőhöz kapcsolódó Férfi jellemzője, a pénz közös eredmény, mindig ÉS csakis … mely szempontból teljesen mindegy, hogy a Nő a Kapcsolódást milyen módon, milyen keretek között adja, és milyen időtartamban … egy este nem jobb és nem rosszabb, mint harminc év – ÉS értéke van … egyetlen estének is … a jó kurtizán befogad, figyel, meghallgat, ellazít, tölt … Elfogad, Hisz, Bízik … EZ a lényeg, mert EZ a legtöbb férfi életében A hiány … és a jó kurtizán – vagy szerető, hiszen így már látjuk, hogy különbség csak a a találkozás kereteiben és gyakoriságában van – megadja ezt, ÉS messze túlmegy bármely pszichológuson, mert tényleg totálisan, tehát akár szexuálisan is megteszi … valóban mindenét adja …
A tánc sem a Cél … csak folyamat … sőt … az sem … csak egy állomás … pontosabban korszak … egy Szakasz jellemzője – és elmúlik … ez is, a Tánc IS … pontosabban addig finomodik, míg már észre sem vehető … mert ez a Rend … NAGY amplitúdóval indulunk, mind, lelkesen, picit vadul, tudatlanul és ezért öntörvényűen … persze, hogy felrugjuk, letapossuk egymást, hiszen nem megy, nem mehet, amíg mindkettő vezetni akar, és úgy sem, ha egyik sem … a korai kapcsolatok ideje ez … a helyrehozhatatlan kapcsolatok ideje … mert azokban az időkben még nem lehet, nagyon nehéz megbocsátani, ha letaposták az embert … életre szóló sebek … szavak csak, gyakran, egy-egy tekintet, egy fejcsóválás, amit a másik soha nem felejt el, amin csak évekkel később jut túl, addig semmiképp, amíg a felelőst bennem, tehát kívül véli … a szélsőséges lobogás, a külső tényezőktől függő boldogság szélsőséges visszahatásai … Inga a szélső állásban … de az inga Leng … a korai kapcsolatokba belehalunk, mert bele kell haljunk … és a mélyponton – sosem előbb – váltunk, mert jobbat remélünk … Continue Reading
… ez fontos, nekem, nagyon, az egyik legfontosabb megértésem … mert abban nevelkedtem, hogy az önkielégítés BŰN, hogy megbukom az érettségin, sőt, megvakulok, ha csinálom – amitől persze elfojtottam, súlyosan, és rabja, függője lettem, ugyanilyen súlyosan … volt olyan időszak, hogy haza se mentem az irodából, mert ott volt csak internet, és pirkadatig szexoldalakat néztem, […]
Életem három fő szakasza: önző Hernyó, beforduló Báb, kibontakozó Pillangó – és ezek során a szexuális tapasztalataim is jelentősen megváltoztak.
… a férfi valójában SOSEM szexet akar, ellenkezőleg … KÍNJÁBAN szexel … mert feszül, mert FÉL … a férfi be és elfogadást vágyik – csakhogy magát őszintén vállalni fél … én RETTEGTEM … pedig befogadni csak azt lehet, aki mutatja magát, csak annyira, csak annyit, amit MEREK mutatni … a világ csak ahhoz kapcsolódhat, ami látszik … én azonban SOKÁ nem tudtam elképzelni / nem mertem elhinni, hogy ez az “esendő”, “béna”, “önző”, “szexuálisan frusztrált”, „folyamatosan önkielégítő”, “erkölcstelen vágyakat dédelgető”, “beképzelt”, “etikátlan” ember bárki számára érték lenne … nem tudtam / mertem elképzelni, hogy akarna bárki velem lenni, ha valóban megmutatnám … magamat … Aki Vagyok … az árnyoldalaimat IS.
… amit utálok, amit szégyellek … magamban … amit nehéz megmutassak … AZ … hogy NEM csak fény vagyok … hanem árnyék is … föld IS … por IS … sár IS … “rossz” IS … hogy időnként támadnak bennem gátlástalan, brutálisan önző, sőt, erkölcstelen vágyak … IS … fontos ez … ennek elfogadása … […]
… sokat voltam szerelmes, könnyen voltam szerelmes, védtelen voltam a szerelemmel szemben … ahogy az érzékenységem nőtt szinte állandóan szerelmes voltam, mert LÁTTAM a szépet, és VONZOTT, és közeledni AKARTAM hozzá … automatizmus indult ilyenkor, amit soká nem vettem észre … kibillenés, türelmetlenség, egyensúlyvesztés … már nem is én voltam, csak az ösztön, a vágy, az állat … birtoklási vágy és AKARÁS … nomeg félelem, gyakran rettegés … Continue Reading
… Soká hittem, hogy tudom, mi a szex, hogy értem, hogy gyakorlom, sőt, hogy zseniális vagyok benne … aztán 33 éves koromban, “véletlenül” tapasztaltam meg, hogy mégsem … hogy amit korábban orgazmusnak tudtam, csak színes petárda … az atomrobbanáshoz képest … “maradj nyugton” … ennyi volt a kulcs … megpersze, hogy bíztam, és nyugton maradtam … döbbenet … a célt, a kielégülés VÁGYÁT elengedve új univerzum nyílt így meg … “véletlenül” … hogy nyugtonmaradtam … Continue Reading
… Évtizedekig kínlódtam a szexualitásommal … párkapcsolatokban, és azokon kívül … a Vággyal, ami Árad, folyamatosan, Irányt keres magának, állandóan, és önmagába pusztul, ha kívül célt nem talál … az életem nagy részében elmondhatatlanul szégyelltem magam emiatt … szar alaknak, hazugnak, szexfüggőnek, gyengének éreztem magam, aki végtelen sok isteni teremtő energiát pocsékol, aki hiába tanult látszólag sokat, de valójában még magán sem tud uralkodni, mert lám, egy ringó csípő, egy szexuális fotó, egy kacér pillantás, egy kis önbizalom, és máris elveszett … Continue Reading