Igen… Te!
Olyan nagyon soká keresi az ember a gurut a vezetőt a mestert. Mindenki. Aki majd a szárnyai alá vesz, akitől tanulhatok, szakma vagy emberség terén, és bár ez egyrészt valóban Continue Reading
Igen… Te!
Olyan nagyon soká keresi az ember a gurut a vezetőt a mestert. Mindenki. Aki majd a szárnyai alá vesz, akitől tanulhatok, szakma vagy emberség terén, és bár ez egyrészt valóban Continue Reading
Soká olvastam titokban mindenfélét. Estéken, éjszakákon át, megoldást a magam számára keresve, és nem egyszerűen csak az derült ki, hogy az éjszaka erre kevés, hanem, hogy nem is lesz meg, amíg magamnak akarom csak: az élet kizárólag közösségben működik jól. Continue Reading
Péter nem ismeri meg a saját Vágyát; amikor mondják neki, azonnal elhiszi; gondolkodás nélkül ugrik utána… Érdekes ez. A többiek maradnak a hajón, és talán gyorsabban ki is érnek. Nem tudjuk. Az érdekes, hogy ennek ellenére mondja Jézus Pétert kősziklának. Holott látszólag „vak” és megfontolatlan. És mégis. Vagy talán pontosan ezért? Continue Reading
Szeretek reggelente írni. Nyugodt, jó élmény, ami általában beszélgetéssel indul. Magammal. Magammal én beszélgetek, mint most is például, ami aztán – és ez a voltaképpeni téma – mindig jut valahova, mindig tovább jut, mint amit a beszélgetés megkezdése előtt tudtam. Continue Reading
Érdekes, hogy nincsen az embernek más lehetősége végül, ha valami nagyobbal, amikor valami nehezen felfoghatóval találkozik, mint hogy hisz és figyel, és aztán idővel megadja magát és tanúságot is tesz a „nevetséges” tényről, hogy hisz – vagy nem hisz és kinevet, sőt jelent és lázad és ellenségeskedik és alázza azokat, akik hisznek. Continue Reading
Legfontosabb, és legnehezebb kérdés végül a ki vagyok téma, amire átmeneti választ az ember a mi a dolgom feladványban talál – Ügy, Hely, Küldetés – míg aztán ebből is tovább kell lépjünk, meg kell határozni, konkrétan vagy halmazban, hogy ki vagyok, aminek nehézsége, Continue Reading
Meglepő friss felfedezésem, hogy az engem célként lelkesítő működő közösségek nem csak új csoportok lehetnek, hanem meglévő csapatok, szervezetek, cégek is működhetnének sokkal, de sokkal jobban. Nekiültem gondolkodni ezen, és korszakos rendszert találtam. Az eredményt itt olvashatod. 🐣
Az ember azzal arányban boldog, amennyire küldött tud lenni.
Az ember vezetni csakis azzal arányban tud – csodákra azzal arányban képes – amennyire Helyes a zene, amire hallgat, és amennyire Követni megtanult.
Sokat beszélünk testvériségről, meg hogy szeressük egymást, de azt érted-e, hogy ez csak valakihez képest megy? Az emberek testvérek csakis azzal arányban tudnak lenni, amennyire közös világképet, tehát atyát elismernek. Pont. Akinek képviselője is kell legyen. Vezető. Aki Continue Reading
Az ember magában nem, hanem csakis részként tud egész, tehát egészséges lenni, olyan lenyűgözően nagy ellentmondás ez, hogy én-tudatunk folyamatos önközpontúsága végül az egyedüli, a legnagyobb méreg. Hmm. Az önközpontú ember beteg, aki beteg az túl önközpontú. Continue Reading