A boldogság bináris. Igen vagy nem. Egyetlen dénárt nyerhetsz, többet senki. Amíg többet akarsz, addig az egyetlen dénárt sem kaptad igazán meg, mert Te nem tudod elfogadni azt, mert még nem ismertél rá – amíg többet akarsz addig nem érted, mert még Continue Reading
Az élet útjának felén tapasztalható legmélyebb pont egyik sajátossága, hogy nem egyszerűen csak keserű, de szürreálisan sötét, sőt nem megoldható, mielőtt szürreálisan sötét lenne, mert pontosan a sötétség tarthatatlanságából fakad a megoldása. És ezt tapasztalni kell. Mindenkinek a saját bőrén, amiből aztán pánik-szerű rohammal fordulunk mégis egymás felé az aljára leérve, mert az ember a saját arcát látja a tükörben is meg, hogy Continue Reading
Másoknak segíteni nagyszerű, de muszáj el is menni. Aminek az egyszerű oka, hogy akiknek én segíteni tudok, azok engem nem értenek, nem annyira mint én őket, nem annyira, hogy Continue Reading
Nemet kell mondj. Itt és most, szinte biztosan, nem is egy embernek. Hogy miért? Mert nincsen rá több erőd, mert másokkal is van dolgod. Lenyűgözően nehéz ez, amit megkönnyíteni egyedül az tud, ha madártávlatból sikerül rálátni, hogy Continue Reading
A szavaknak hatalma van. Valóban. Nincs nagyobb hatalom, mit a megfelelő szavak, mint bizonyára ismered… Hallod és tudod. Hogy úgy van, semmi kétség, rég tudod már, hogy ez (volna) az igaz, elképesztő, hogy más mondja a Te gondolataidat és érzéseidet ki. Ellenállhatatlan hatalom ez. Magamban még halogathattam, de így hogy már hallom is: menni, követni, Lépni kell. Kimondod, és tudod. Hogy arra kell(ene) menni. Persze. Merre másfele. Hallod és tudod. Kimondod és tudod. Szinte egyre megy végül, hogy hallod vagy mondod, a világnak szavakra VAN szüksége – a szavak hatalma Rád is vár. Mégpedig nem csak, hogy kövesd mások szavait. Dehogy. Hanem, hogy Continue Reading
Hogy akkor miért járok misére? Mert Continue Reading
Egészen elképesztően szigorú a mai instrukció, a szeretet parancsával szinte összeegyeztethetetlen… de persze a hiba megint az embernél, ha esetleg így érzem. Mert testvérről van szó. Ami nem csak úgy esetlegesen, az ismerős szó helyettesítőjeként, hanem abszolút szó szerint Continue Reading
Mustármag? Ugyan. Lenyűgözően messze a vízen járás, hogy a hitem a “kapcsolt hasznos életre” már alkalmas legyen, mely okból most még a Harc van, mert a tudatlan embernek egyéb választása nincsen, mert még tapasztalnunk kell, hogy egyszer majd már ne Harcnak éljük meg. Harc. Van. Harc kellene legyen… Continue Reading
Ha a búzaszem nem hull a földbe, és el nem hal, egyedül marad, ha azonban elhal, sok gyümölcsöt hoz.
A keresés korát, tehát az önismeret idejét záró válság a legnehezebb, mert valóságosan bele kell halni. A nagyszerűségembe. Az egóm öl itt meg. Engem. Hogy Én és az egóm immár összhangban születhessék újra… A magány által végzi ezt el, az egó az ÉN elpusztítását, mert az értés, a nagyszerűség, a szabadság ára ez: a magány. Míg végül tenni, lépni, cselekedni – engedni lesz muszáj: az Újat. Rettenetesen nehéz a Continue Reading