Author / Joós István
Jobb? Nincsen.
Egyik legnehezebb megértésem – ugyan, A legnehezebb –, hogy nincsen jobb. Tehát nem egyszerűen csak nem kell, hanem nincsen. Hanem Continue Reading
Közösség. Kell.
Milyen érzés amikor nem értenek? Akinek pedig értenie kéne. Pontosan az-azok. Nem. A nagyság fontos mutatója, hogy rendben van-e, ha nem értenek. Nekem nehéz. Nem az Continue Reading
A vallás is korszakos.
“Aki nincs ellenetek, az veletek van.” Igen. No és pontosan ezt volt nehéz nekem a kortárs egyházaknak megengedni, hogy Continue Reading
Szenvedj!
Valami őseredeti zsigeri ellenállást érzek gyakran a helyzetekben, amikor hitre lenne pedig szükségem. Félelem, kétség, visszarettenés – különösen, Continue Reading
A válság hit-hiány.
Tapasztalat nélkül nincsen hit. Mégpedig semmilyen hit, tehát önbizalom, siker, kapcsolati boldogság sem, tapasztalat nélkül az ember képtelen hinni. Mert nincs élménye, tehát nincs képe, tehát Continue Reading
Tudni kevés.
Tudni kevés, hanem cselekedni is kell, mely kettő között a halogatás feneketlen völgye csábít. Csábít és bele is esünk, hosszabb vagy rövidebb időre, aminek szenvedés az eredménye. Tudni kevés, sőt veszélyes, csakhogy az emberi úton haladva Continue Reading
Karó vagyok.
A boldogság bináris. Igen vagy nem. Egyetlen dénárt nyerhetsz, többet senki. Amíg többet akarsz, addig az egyetlen dénárt sem kaptad igazán meg, mert Te nem tudod elfogadni azt, mert még nem ismertél rá – amíg többet akarsz addig nem érted, mert még Continue Reading
Kövess engem.
Egy HR konferencián, vezetőknek adok ma, pár óra múlva elő, és tagadhatatlanul izgulok. Annak ellenére, hogy tudom, hogy jó lesz, mert alaposan felkészültem, és a Vezető Útja megfogalmazásban immár a korszakos rendszer, a mondanivaló is érthető, nekik is az lesz – izgulok, mert Continue Reading