Isten ad, igen, de EGYMÁSTÓL KELL KÉRNI. Egymástól, egymáson keresztül. Egészen elképesztően, szürreálisan fontos ez, hogy Istentől könyörögni haszontalan. Teljesen. Legkomolyabban mondom. Haszontalan. Hanem Continue Reading
Author / Joós István
Beszélj! Mondd! Taníts!
A tanítás lényege szerintem, hogy olyasmit ad az ember át, amiben maga sem egészen biztos, nyolcvan százalékban igen, nyolcvan százalék “bizonyított”, nyolcvan százalékban tudom, de húsz százalékban nem, húsz százalék bizonytalan, minden esetben. Körülbelül. Húsz százalék Continue Reading
Muszáj maradjon erőd.
Hogy a kötelességed teljesítése okán vagy fáradt és ingerlékeny? Hallom, értem, elfogadom, nagyszerű, de tévedsz. Pontosabban nem tévedsz, a kötelesség fontos, csak rosszul priorizálsz. Mindig kell maradjon tartalékod… Continue Reading
Jobb? Nincsen.
Egyik legnehezebb megértésem – ugyan, A legnehezebb –, hogy nincsen jobb. Tehát nem egyszerűen csak nem kell, hanem nincsen. Hanem Continue Reading
Közösség. Kell.
Milyen érzés amikor nem értenek? Akinek pedig értenie kéne. Pontosan az-azok. Nem. A nagyság fontos mutatója, hogy rendben van-e, ha nem értenek. Nekem nehéz. Nem az Continue Reading
A vallás is korszakos.
“Aki nincs ellenetek, az veletek van.” Igen. No és pontosan ezt volt nehéz nekem a kortárs egyházaknak megengedni, hogy Continue Reading
Szenvedj!
Valami őseredeti zsigeri ellenállást érzek gyakran a helyzetekben, amikor hitre lenne pedig szükségem. Félelem, kétség, visszarettenés – különösen, Continue Reading