Author / Joós István
A sötétség FELÉ, Menj!
Nincsen elég sötét, bárki bármit is mond, fontos ezt ma, vízkereszt napján megállapítani. Még mindig nincs. Ugyanis Isten nélkül ember sincsen, tetszik vagy sem, nem vagyunk magunknak elég. Sőt. Isten sem elég nekünk magában, önbecsapás egyedül elérni próbálni, mert igazán csak tettekben lehet, a világban hatva, tehát kapcsolódva, amihez így a többiek is kellenek, mert […]
Jókedvvel vagy Ne!
Tettek által ébredünk igazságra, igen, az Igazság tettekben kifejezése az egyetlen valódi Út, a boldog élet kulcsa, de olyan nagyon nehéz ez. Sőt. Kemény. Ugyanis Continue Reading
Hol laksz?
Az első munkanap első feladataként az engem személyesen érintő, hozzám közvetlen kapcsolódást nyitó egyéni programokkal kezdtem ma foglalkozni, ami automatikusan vetette a „Hol laksz?” kérdést fel. Mármint, hogy én hol lakom… Continue Reading
Az erőnek ébredni MUSZÁJ.
Hogy a Nő Dolga végül a Férfi, évek óta irogatok erről, Bízni, sőt Hinni benne, támasztani, megtartani, segíteni Őt, amihez fontos részletként időszerű most hozzátegyem, hogy nem, NEM bírodod egyedül el! A nő NEM bírja el a Férfit. Lehetetlen. Continue Reading
2016 – a Bátorság éve
Legyen!
2015 és Én és Isten
Év végén a következőt kémlelni csábító, de tapasztalatom szerint hasznosabb picit visszafelé. Nézni. Legelső gondolat bennem a hála. Continue Reading
A purgatórium végső kihívása a Siker.
A művészet szolgálat. Kell legyen. Az igazi művész átadni próbál, valamit, amit tud, még ha talán sosem fejezte még ki. Fényt. Ellentéte ennek a sötétség, ami az alvás, majd az ébredést azonnal követő purgatorium sajátja, ahova az ember tisztulni kerül, a démonaival szembesülni, szabadon őket ezért kell engednie, hogy rájuk nézve megérteni esélye legyen. Magát. Continue Reading